Az Európai Unió Bírósága szeptember 11-én bejelentette: Nagytanácsa másodfokon, jogerősen megsemmisítette a Paks II. atomerőműnek nyújtott támogatást jóváhagyó 2017-es bizottsági határozatot. Az indoklás szerint az Európai Bizottságnak meg kellett volna vizsgálnia, hogy összhangban van-e az uniós közbeszerzési szabályokkal a két új reaktor megépítésére irányuló szerződés közvetlen, nyílt pályázat nélküli odaítélése az orosz Roszatom leányvállalatának, a Nizhny Novgorod Engineeringnek.
A korábbi döntést Ausztria támadta meg, a keresetet az EU Törvényszéke 2022 novemberében elutasította, az Európai Bíróság fellebbezés alapján viszont most hatályon kívül helyezte ezt az ítéletet, valamint megsemmisítette az EB azon határozatát, amely jóváhagyta a Magyarország által a Paksi Atomerőmű telephelyén két új atomreaktor fejlesztéséhez nyújtott támogatást. A döntés értelmében a Bizottságnak meg kellett volna vizsgálnia, hogy a nyilvános pályázati eljárás nélküli odaítélés megfelel-e az uniós közbeszerzési előírásoknak – ha pedig megfelelt, azt a határozatban nem indokolták kellően.
Bóka János a bejelentést követően a Kormányinfón kiemelte, hogy a Bíróság döntése nem arra vonatkozik, hogy a beruházás összhangban-e a közbeszerzési eljárásokkal, hanem arra, hogy ezt a kérdést nem vizsgálta kellően az EB. Az európai uniós ügyekért felelős miniszter úgy véli,
az Európai Bíróságnak ugyanakkor minden segítséget megadnak a jogilag megfelelő határozathoz.
Régóta húzódó ügy
Az Európai Bíróság bejelentésére a bővítést a kezdetektől kritizáló két hazai szakmai szervezet, a Greenpeace Magyarország és az Energiaklub Szakpolitikai Intézet azonnal reagált. Előbbi üdvözölte a döntést, és kiemelte: az ítélet következménye, hogy az Európai Bizottságnak újra meg kell vizsgálnia a Paks II. kivitelezésért felelős Roszatomnak nyújtott állami támogatás jogszerűségét.
A Greenpeace-nél és az Energiaklubnál már 2014 júliusában arra jutottak, hogy Paks II. állami támogatása sokszorosan sérti az európai jogot, a beruházás pedig átláthatatlan, gazdaságilag és energetikailag kockázatos, valamint háttérbe szorítja az alternatív megoldásokat. Utóbbi később beadvánnyal fordult az EB Versenypolitikai Főigazgatóságához, a Greenpeace pedig levélben hívta fel az EB figyelmét a projektre.
2017-ben végül megszületett a jóváhagyás, Ausztria ezt 2018-ban támadta meg. Perger András, az Energiaklub energiaprogramjának vezetője a 24.hu-nak nyilatkozva emlékeztetett: Ausztria ellenzi az atomenergia felhasználását, ezért sok, az atomenergiának kedvező uniós döntést megtámad – Paks II. mellett a brit Hinkley Point C-t és az EU zöld taxonómiát is.
Az Energiaklub által lapunknak megküldött állásfoglalásában azt írják, a bírósági döntés értelmében a beruházás folytatásához új eljárást kell lefolytatnia a Bizottságnak, a közbeszerzés elmaradásának kérdését pedig ki kell vizsgálni. Az Energiaklub szerint ezzel alapjaiban kérdőjeleződött meg az évtizedes késésben levő, lényegében csak a munkagödörnél tartó, eredetileg 2025-re kitűzött, a 2014-es szerződésekben rögzített árhoz képest jelentős drágulást tapasztalt beruházás jövője.
Az új erőmű megépítéséről államközi szerződés született, a Nizhny Novgorod Engineering verseny nélküli megbízása ennek része volt, az Európai Bíróság szerint az EB ezt nem vizsgálta ki kellő alapossággal. Az ítélet alapján azt kell most újra felmérni, hogy az állami támogatás összeegyeztethető-e az EU belső piacával az EU működéséről szóló szerződés (TFEU) 107–108. cikkei alapján.
A döntés szerint amennyiben az állami támogatás más uniós jogsértéssel is összefügg, például a közbeszerzési szabályok megsértésével, akkor a Bizottság nem hagyhatja jóvá.
Komoly következmények
Az Energiaklubnál úgy látják, az ügy túlmutat a technikai részleteken, és valójában arról szól, hogy lehetnek-e fontosabbak egy tagállam kormányának üzleti érdekei az uniós jog előírásainál, különösen egy orosz hátterű, közpénzből finanszírozott projekt esetében. Az ítélet ráadásul nemcsak a paksi bővítés, hanem a tagállami energiaberuházások uniós megfelelőségének kérdését is újra politikai napirendre emeli.
The post Paks II: mit jelent az Európai Bíróság döntése? first appeared on 24.hu.
