Gondoltunk egyet, és útnak eredtünk arra a kérdésre keresve a választ, hogy melyik az a hazánktól legtávolabbra eső vár, amelynek még van magyar jelentősége. Mindenekelőtt fontos hangsúlyozni, hogy teljesen szubjektív merítésről van szó, és praktikus okokból a Budapesttől mért távolság szolgál a rangsor alapjául.
Selmecbánya: a Magyar Királyság legjelentősebb bányászvárosa
Körülbelül 2,5 órányi autózással érhető el a mai Szlovákia területén fekvő település. Vára, az Óvár a Világörökség része, építése a 13. században az erőd látképét meghatározó néhai román stílusú templommal kezdődött.
Eköré a 14 században falat, majd azt folyamatosan bővítve bástyát, a kapu köré pedig tornyot emeltek. Ezt a 18. században barokk stílusban építették át, és eddigre a templom főhajóját elbontották és szögletes palotaépületet emeltek a helyére.
Pozsony: Dunán innen és azon túl
Szintén körülbelül 2,5 órára fekszik a fővárosunktól a pozsonyi vár, amely egykoron a magyar királyok székhelyéül, valamint a Korona és a koronázási ékszerek tárolási helyéül szolgált. Maga az épület a 80 méterrel a Duna felé magasodó várdombon áll, immáron 600 éve.
Az erősség legnagyobb, úgynevezett Koronatornyát a 13. században építették. Ezt rá két évszázaddal lerombolták, majd helyére a mai is látható alaprajzú vár került, ennek legjelentősebb átépítése Mária Terézia korában, a 18. századi igényeknek megfelelően barokk stílusban történt. Egy 1815-ben bekövetkezett tűzvész óriási sérüléseket okozott az épületben, miután a 20. századi felújításáig sorsára maradt. Ettől kezdve múzeumként funkcionál.
Zólyom vára: Balassi Bálint születési helye
Budapesttől 2 óra 43 perc az út autóval a közismert reneszánsz költő születési helyére. I. (Nagy) Lajos, magyar király emeltette a várat az 1370-es években.
Funkciója szerint vadászkastélyként és nyári rezidenciaként szolgálta lakóit a gótikus, később reneszánsz stílusban (át)épített erősség, amely fontos szerepet töltött be a törökök elleni védekezésben. Ebben az időszakban született Balassi Bálint. Ugyancsak barokk stílusban és szintén a 18. században építették át a várat.
Dévény vára: Panoráma a Morva torkolatánál
Budapestről 14 perccel kevesebb mint 3 óra alatt elérhető a páratlan panorámájú romvár. Hajdanán a Garay család tulajdonát képező épület eredetileg a 13. században épült őrtoronyból, illetve az ahhoz a 15. század első felében épült kétemeletes gótikus palotából állt. Mindez egy szabálytalan alakú sziklatömbre létesült, amelyet a 16. században reneszánsz stílusú palotarésszel és erődítménnyel bővítették ki.
Saskő vára: ajándék a bohócnak
Még éppen három órán belül (2 óra 58 perc alatt) megközelíthető a magyar fővárosból. Források szerint még 1253 előtt emelték a Vancha testvérek, egy másik legenda alapján a zólyomi várúr (I. Nagy Lajos) hálából építtette a várat udvari bolondjának, amiért a nevettető egy vadászat alkalmával megmentette az előkelő személy életét.
Saskő rendeltetése szerint a Garam-menti kereskedelem felügyelete – a kereskedelmi útvonalak őrzése – és a vámszedés volt. Beatrix királynőtől 1490-ben vásárolta meg a Dóczy család az akkoriban reneszánsz stílusúra átépített erődöt, amely a kuruc-labanc viaskodás, azaz a 18. század legeleje óta egyre inkább leromlik.
Vöröskő: a Kis-Kárpátok legszebbje
Három perccel több mint 3 óra alatt érhető el a Pozsonytól 40 km-re található vár, amely egykoron a Magyar Királyság Pozsony-Zsolna, azaz nyugati, védvonalának szerves részeként épült a 13. században – a legenda szerint III. Béla lánya, maga Konstancia hercegnő emeltette. Bizonyos német bankár-kereskedő család, a Fuggerek a 15. században a környező országokból ki- és azokba beáramló portéka tárhelyének szánta a létesítményt. Ez magyarázza a tényt, miszerint a téglalap alaprajzú objektum alatt Európa legkiterjedtebb pincehálózata húzódik.
Pálffy Miklós 1588-ban feleségül vette Fugger Máriát, aki az 1536-ban reneszánsz stílusban átalakított Vöröskő várát kapta hozományba. Egy 1645-ös tűzvész okozta pusztítás után ők építik át a várat kora barokk stílusúvá. Egészen 1945-ig maradt a Felvidék legbefolyásosabb családjának, a Pálffyaknak a kezében a vár.
Árva vára:
Budpaesttől nem egészen 4 óra (3 óra 47 perc) alatt érjük el az Árva folyó partján, függőleges sziklameredélyen magasodó várat. Egy, a tatárjárásban elpusztult kicsi faerődítmény helyére kezdték építeni a 13. században román, gótikus, reneszánsz és neogótikus stílusban. Csák Máté, Károly Róbert, Komorowski Péter rablólovag és Mátyás király is a tulajdonosainak sorában szerepel.
Varsó: közös király
Tíz órányi utazással jutunk el Varsóba, a várba és lengyel királyi palotába. Joggal merül fel a kérdés: ekkora távolságból mi köti össze a két népet. Erre a 14. századi perszonálunió fogalmában rejlik a válasz, tehát II. Ulászló lengyel-magyar király személye a kapcsolódási pont.
The post Pozsonytól Varsóig: várak mesélnek a magyar történelemről first appeared on National Geographic.
