Már 30 éve annak, hogy bolygónk érdeklődő lakói a Naprendszer egyik legdrámaibb eseményének lehettek szemtanúi: a Shoemaker-Levy 9 üstökös, amely nem sokkal korábban darabokra szakadt, becsapódott a Jupiterbe. Sokakban felmerült ekkor: ha a Földdel történne ilyesmi, vajon megakadályozhatnánk-e.
A bolygóvédelmi törekvések ekkortól vettek komolyabb irányt, és kezdtek el a szakemberek olyan rendszereket kiépíteni, amelyekkel megfigyelhetjük a Naprendszer hozzánk esetleg túl közel keringő égitestjeit. Az Európai Űrhivatal Űrbiztonsági Programjának következő lépcsőfoka az a küldetés, amelyben a Föld közelében elszáguldó (99942) Apophis kisbolygót vizsgálják meg.
Az Apophist nem kell bemutatni, felfedezése idején eléggé hírhedtté vált azzal, hogy az akkor rendelkezésre álló korlátozott adatok alapján nem kizárt, hogy bolygónkba ütközzön. Később, miután már több megfigyelést végeztek és ezért hosszabb pályaszakaszáról kaptunk adatokat, kiszámították, hogy egy ideig biztosan nem csapódik a Földbe, viszont 2029-ben igen közel megy majd el mellettünk, így fantasztikus lehetőségünk lesz megvizsgálni.
A közelsége idején, 2029. április 13-án mindössze 32 ezer kilométerre megy majd el a Föld felszíne felett – ez közelebb van, mint számos geostacionárius műholdunk pályamagassága. A kb. 375 méter átmérőjű égitest fényessége ekkor kis ideig olyan lesz, hogy sötét égboltú helyszínről még hazánkból is szabad szemmel látni lehet majd. Efféle méretű kisbolygó ilyen nagy közelségére csak 5-10 ezer évenként kerül sor, így tudományos szempontból is rendkívül fontos eseményről lesz szó.
Hiába nem fog nekünk ütközni mostanában, fontos megvizsgálni azt, hogy milyen összetételű is ez az égitest. Feltételezhető, hogy úgynevezett törmelékhalmaz kisbolygóról van szó, vagyis nem egy nagy szilárd tömb, hanem apró szemcsék laza tömege, amit a gyenge gravitáció tart egyben.
Ilyen jellegűek a Bennu és a Ryugu kisbolygók is, amelyeket néhány éve kerestek fel mintagyűjtő küldetések. Az a legfőbb kérdés, hogy mi történik majd a földi gravitáció hatására a kisbolygóval.
A Ramses űrszonda 2028-ban startol, és már a földközelsége előtt csatlakozik a kisbolygóhoz, végig fogja kísérni annak útján, míg elhalad bolygónk közelében.
A megfigyeléseiből majd kiderülnek, hogy mire is képes bolygónk gravitációja egy ilyen törmelékhalmazzal, mi játszódik le a felszínén.
A szondának legkésőbb 2028. áprilisban útra kell kelnie, hogy az Apophis földközelsége előtt 2 hónappal már a kisbolygó mellett lehessen. Jelenleg arra kért felhatalmazást az ESA, hogy a küldetés előkészületeinek nekikezdhessenek a meglévő erőforrásokkal, majd 2025-ben születik végleges döntés a Ramsesről.
Az OSIRIS-REx küldetést követően az OSIRIS-APEx névre átkeresztelt szonda majd csak a földközelség után egy hónappal randevúzhat az Apophis-szal, így az majd csak a randevú utóhatásait mérheti fel. A Ramses viszont folyamatában figyelheti meg a kisbolygót.
A feladata egyúttal annak a modellje is lesz, hogy miféle lépéseket kell majd tennünk egy olyan esetben, amikor valóban esélyes az ütközés. Elsőként meg kell ismernünk az ellenséget, anélkül nem lehet hatékony eltérítő stratégiát alkalmazni.
The post Ramszesz nemsokára felkeresi Apófiszt first appeared on National Geographic.
