Egy friss tanulmány alapján valószínűleg nem a sugárzás okozta mutáció felelős a csernobili atomerőmű környékén élő kutyáknál megfigyelt genetikai eltérésekért – írja a The Independent. Az új eredmények segíthetnek jobban megérteni a sugárzás populációkra gyakorolt hatását.
Norman Kleiman, a Columbia Egyetem munkatársa és a csapat tagja szerint a többség úgy hiszi, hogy a csernobili baleset Ukrajna egy elhagyatott sarkában következett be, a potenciális egészségi következmények azonban sokkal szélesebb körűek. Ennek hátterében az a sok más mérgező anyag, köztük a nehézfémek, ólompor, növényvédők és azbeszt állnak, amelyek a balesettel illetve az azutáni három évtizedben, a helyreállítási munkálatok során a környezetbe kerültek.
A szakértők a katasztrófa óta eltelt időben folyamatosan vizsgálják az atomerőmű térségét, ennek részeként pedig a helyi kutyapopulációt is. A korábbi adatok azt mutatták, hogy a környék példányainak genetikája megváltozott a világ más régióiban élő társaikhoz képest. Bizonyos régióspecifikus genomszakaszok olyan géneket tartalmaztak, amelyek hozzájárulhatnak a DNS-károsodás javításához.
Matthew Breen, az Észak-Karolinai Állami Egyetem kutatója szerint azt próbálták meghatározni, hogy a környezetben lévő mérgeknek, így a sugárzásnak vagy az ólomnak való hosszú távú, ám alacsony szintű kitettség megmagyarázhatja-e az eltérések egy részét. Ehhez a csapat alaposabb elemzés alá vetette a kutyák genomját.
Az adatok alapján a csernobili városi példányok genetikája hasonló volt az oroszországi, lengyelországi és a környező területeken élő populációkéhoz. Ez lehetővé tette, hogy a helyi állatokat kontrollként használják fel az erőműhöz közelebb élő egyedek vizsgálatakor.
A szakértők különösen a szaporítósejtek DNS-ének rendellenességeit keresték, ezek szülőkről utódokra szállnak. Breen szerint a mostani populáció legalább 30 generációval az 1986-os katasztrófa idejének állománya után él, de amennyiben az érintett mutációk túlélési előnyt biztosítottak volna, azok valószínűleg még ma is kimutathatóak lennének náluk.
„Lehetséges, hogy kezdetben rendkívüli volt a szelekciós nyomás, aztán az erőműben lévő kutyák egyszerűen elkülönültek a városi populációtól” – mondta Megan Dillon, az Észak-Karolinai Egyetem szakértője.
A csapat azt tervezi, hogy folytatja a vizsgálatokat. „Nem lehet eléggé hangsúlyozni annak fontosságát, hogy továbbra is tanulmányozzuk az ilyen nagyszabású katasztrófák környezet-egészségügyi vonatkozásait” – nyilatkozta Kleiman.
The post Rejtély, miért mutálódtak a csernobili kutyák first appeared on 24.hu.
