A Cserhátban, a Nógrád vármegyei Mátraverebélyhez tartozó Szentkút közelében sétálva különleges formákra figyelhetünk fel a sziklában. A Meszes-tető déli oldalában, az üledékes kőzetekben feltételezhetően a meglévő barlangok kibővítésével hoztak létre remetelakásokat.
Hasonló, egykori lakhelyeket a Tihanyi-félszigeten, valamint a Nagymaros feletti Szent Mihály-hegyen is találni. A mátrverebélyesi-szentkúti helyszín ma hét lakásból áll, a szerzetesek a lakócellák mellett olyan kamrákat is kialakítottak, amelyeket közösségi helyiségként, például szentélyként használtak.
Azt nem tudni, hogy az üregeket pontosan mikor vájták ki.
Az első források a 18. század közepéről származnak, ekkoriban a barlanglakásokat felújították, tehát minden bizonnyal már korábban is léteztek. Az utolsó helyi remete, Dobát Jozafát 1767-ben halt meg.
Egyes feltételezések szerint az üregeket már a középkorban létrehozhatták, ami összhangban van azzal, hogy a remetei életforma a korábbi évszázadokban jóval elterjedtebb volt. II. (Vak) Béla egyébként az adatok alapján a 12. században kolostort alapított a közelben, hogy a mátrverebélyesi-szentkúti közösség és ezen monostor között volt-e kapcsolat, azt nem tudni.
The post Rejtélyes barlanglakásokat láthatunk a Cserhátban first appeared on National Geographic.
