Minden természetszerető ember hallott, látott már híreket, beszámolókat valamelyik Fehér-tóról. Ugyanis a Dél-Alföldön két ilyen nevű tó is van, amelyek igazi madárparadicsomok és leginkább a vonulási időszakokban számolnak be a nemzeti parkok érdekes látogatókról, adatokról.
Az egyik a szegedi, a másik a kardoskúti Fehér-tó. Van azonban északon, a Kisalföldön egy jóval kisebb, de hasonlóan sok madárnak menedéket nyújtó Fehér-tó a Hanság határán, amely ráadásul egy Fehértó nevű, takaros faluval is határos. De előbb mutassuk be a két nagyobb testvért!
A szegedi Fehér-tó
A szegedi Fehér-tó a Kiskunsági Nemzeti Park részét képező Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben fekvő, 14 négyzetkilométeres tó. Csongrád-Csanád vármegyében, Szegedtől északra található. Magyarország legnagyobb szikes tava. Gazdag madárvilága – mintegy 280 faj – és ősi növényzete miatt fokozottan védett, de vezetővel látogatható terület. A terület az európai madárvonulás fontos állomása, pihenő- és táplálkozóhelye a vonuló madaraknak. Mint ilyen, a Ramszari egyezmény keretében védelmet élvező vizes élőhely. Vonulási időszakban darvak, vadludak és récefélék tömegei láthatók a Fehér-tavon.
A kardoskúti Fehér-tó
Hódmezővásárhely és Orosháza között, Szegedtől mintegy 50 km-re található a kardoskúti Fehér-tó. Az ősi Maros medréből kialakult, mintegy 80 hektár kiterjedésű szikes tavat a hajdani Vásárhelyi-pusztából megmaradt, 8000 hektárnál is nagyobb szikes gyep öleli körül. Az ősi puszta természetes állapotának fenntartását birkával és szarvasmarhával történő legeltetés biztosítja.
A kardoskúti Fehér-tó a Dél-Alföld egyik legnagyobb, természetes állapotában fennmaradt szikes tava. Amíg a szegedi Fehér-tó már csak nevében őrzi a szikes tavak egyik jellegzetességét, addig kardoskúti névrokona esetében még napjainkban is megfigyelhetjük a kiszáradt tómeder sókiválásait. Szárazabb nyarakon ugyanis, amikor a tómederből részlegesen vagy akár teljesen eltűnik a víz, az addig oldott állapotú nátriumsók összefüggő fehér rétegben gyűlnek össze a talaj felszínén.
Az MME Csongrád Megyei Helyi Csoportjának honlapján olvasható, hogy a kardoskúti Fehér-tó egyik látványosságának számít a kis póling tavaszi átvonulása. Mivel a közelben nem található hasonló vízállás, így az őszi vonulási időszakban a darvak is nagy számban keresik fel a tavat, ennek köszönhetően szegedi névrokona után a kardoskúti Fehér-tó szolgál a régió második legnagyobb daru éjszakázó helyének. A nagy lilikek szintén többezres tömegekben keresik fel az őszi és téli időszakban a vízállást, csapataikban itt is rendszeresen tűnnek fel a fokozottan védett vörösnyakú lúd és kis lilik példányai.
A fehértói Fehér-tó
Fehértó mint település és maga a tó is Győrtől 26 kilométerre a Hanság peremén található. Északról Tárnokréti, keletről Győrsövényház, délről Kóny, nyugatról pedig Markotabödöge határolja. A Hanságnak ezt a délkeleti részét Tóköznek nevezik. A település szerkezetét a Tóköz vizenyős, mélyebb területeiből szigetként kiemelkedő domb formája határozta meg.
A település határában 132 hektár területen fekszik a Fehér-tó nagy kiterjedésű nádassal, amely a növény- és állatvilág gazdasága miatt a Fertő-Hanság Nemzeti Park kezelésében “Szigorúan védett” terület, a körülötte levő egyéb területekkel.
És, ahogy a másik két Fehér-tó, úgy ez is az ország kiemelkedően fontos madárvédelmi, vonulási, fészkelési területe. A táj jellegzetességei a kiszáradó láprétek, mocsárrétek, kiterjedt nádasok, bokorfüzesek és füzesek, valamint a nyílt víztükör.
22 fotó
A tó területe a látogatók elől teljesen elzárt, háborítatlan természeti kincs, amit viszont egy magas madárlesről lehet megcsodálni. Mindenképp vigyünk magunkkal távcsövet, mert szinte mindig népes a szárnyas sereg. Sőt, e sorok írójának volt szerencséje egy szarvascsordát is meglesnie, mikor sekélyebb volt az állóvíz. A nádas szélénél vonultak az állatok.
Győrsövényház felől a sárga sávjelzésű túraúton lehet a tóhoz eljutni. Az ellenkező irányba Lébény felé mehetünk a Hanság változatos tájain, míg a Fehértó felé meglátogathatunk egy másik állóvizes területet, a Barbacsi-csatorna melletti tőzegtavakat és a halastavat Kóny határában. Aki szereti az alföldi túrákat, annak igazi csemege lehet ez a terület.
Ami pedig a Fehér-tó családot illeti, létezik egy negyedik, a gátéri Fehér-tó is. Ez az állóvíz Gátér, Pálmonostora és Tömörkény települések között elterülő belvíztározóként használt és szintén madártani jelentőségű szikes tó.
Korábbi túraajánlónkban bemutattuk a Bujdosók lépcsőjét Badacsonyban, a Dunakanyart, a Spartacus-ösvényt és a bakonyi Római-fürdőt is.
The post Rejtett gyöngyszem a Kisalföldön a fehértói Fehér-tó first appeared on Sokszínű vidék.
