A virágpor, avagy pollen a növényfajokra jellemző, egyedi mintázatú képződmény, amely alkalmas arra, hogy a vizsgálatával a kérdéses növény faját meg tudja állapítani egy hozzáértő szakember. A palinológia tudománya a virágpor és a spóra szemcséinek vizsgálatával foglalkozik, a Smithsonian Trópusi Kutatóintézet palinológusai pedig azzal, hogy Amerika növényeinek fosszilis pollenjeit digitalizálják. A pollen nagyon ellenálló képződmény, évmilliókon át képes megőrizni alakját, de nem muszáj ennyire régmúltba merülni, az elmúlt évezredek során lezajlott változásokat is kiválóan kiolvashatjuk belőlük.
A pollen vizsgálata nem egyszerű feladat, egy szakembernek órák százain át kell a mikroszkópja segítségével vizsgálni a preparált szemcséket, ez nemcsak idő- és munkaigényes, de az eredményt is nehéz ismételni. Mivel a trópusokon elképesztően sokféle növényfaj él, ezért a hibalehetőség is nagy, ha ezekkel dolgozik egy szakember.
A digitális technika forradalmasíthatja ezeket a vizsgálatokat. A pollen igen sokat elárul egy területről, annak éghajlatáról, tájairól, az ott uralkodó növénytakaróról.
A kutatók egy több mint 18 ezer darabos palinológiai gyűjtemény pollenjeit és spóráit digitalizálják, e gyűjteménybe legfőképp Amerika trópusainak növényei képviseltetik magukat. A munka során háromféle mikroszkópos technikával készítettek felvételeket, és ezekből azután fókuszsorozat módszerrel született meg az egyes szemcsék végleges képe.
E kép rendkívüli részleteket mutat meg a pollenszemcsék egyedi térbeli szerkezetéről, és minden egyes szemcsét elláttak információkkal is. Így a növényfaj mellett az is szerepel, hogy hol és mikor gyűjtötték a mintát, miként preparálták, miként fotózták.
A digitális adatok rengeteg későbbi kutatáshoz felhasználhatók, de még arra is alkalmasak, hogy a rajtuk betanított mesterséges intelligencia segítsen a kutatóknak az időigényes és fárasztó munkában. Ha egy MI képes lesz felismerni a polleneket, spórákat, akkor egy olyan szakterületen nyújthat segítséget, ami hiányszakmának számít.
A palinológia igen nagy tudást igénylő tudomány, amelyet csak kevesen művelnek, és hosszú időt vesz igénybe a tudományág csínját-bínját elsajátítani. Az MI segítségével hatalmas tehertől szabadulhatnak meg azok, akik kíváncsiak egy-egy mintában talált pollenszemcsék mibenlétére.
A fosszilis polleneket különféle geológiai mintákban találták, és ezekből állították össze a most digitalizált gyűjteményt. A legrégebbi minták 145 millió évre nyúlnak vissza, a legtöbb minta viszont 23-2,5 millió éves.
Ha világszerte elkészülnének efféle digitális adatbázisok, az arra is lehetőséget adna, hogy az egyes földrajzi területek és korok növényzetét egymással összehasonlíthassák a szakemberek. A végleges cél így egy olyan globális pollen-adatbázis, amelynek információi ezt a kutatást lehetővé tehetik majd.
The post Rengeteg növényfaj pollenjét digitalizálták first appeared on National Geographic.
