Szinte minden esztendőben ellátogatok a Drávához. Kedvelem ezt a folyót szeszélyessége, szabályozatlan medre, ártéri ligeterdei miatt, az Ormánság pedig festett kazettás, kis, falusi templomaival, apró településeivel, egyre elnéptelenedő falvaival és természetesen a famatuzsálemeivel szinte minden évszakban rabul ejt.
A heresznyei magaspart, amelynek függőleges löszfala negyven méterről szakad a folyó alá, kedvelt kiülő helyem kora tavaszi hajnalonként. Itt jártamkor többek között a kontinensünk legkisebb csérfaja, a kis csér (Sterna albifrons) megfigyelése a legnagyobb attrakció.
Az alattam elterülő drávai kavicszátonyokon csücsülnek vagy a folyó felett vadászgatnak könnyed reptükkel.
Hazánkban ritka költőfaj, bár a századelőn sem volt rendszeres fészkelő.
Fészket nem épít, a fövenyen vagy apró kavicsok között kapart kisebb mélyedésbe tojja le 2-3 tojását. Tojásai szürkés alapon nagyméretű, szintén szürke és barnás foltokkal tarkítottak.
Alkalomadtán a fészekalj környékére apró csigaházakat hord össze. Mindkét szülő rész vállal a kotlásban, a kikelő fiókák egy nap után már elhagyják a fészket. Ekkor a hím csér táplálékot hord, a tojó ügyel rájuk.
A július második felében már röpképes fiókák általában augusztus végéig a költőhely közelében tartózkodnak. Kisebb méretű halakkal, rákokkal, vízi rovarokkal táplálkoznak.
A hímek udvarlás idején halakat hordanak a tojóknak, ezzel kedveskednek számukra. A téli szállásuk Közép-Afrikában található, de telelnek az Arab-félsziget partvidékén is. Magyarországon fokozottan védett madárfaj, a természetvédelmi értéke 500 ezer forint.
The post Ritka költőfaj nálunk a kontinens legkisebb csérje first appeared on National Geographic.
