A sarkvidékeken a vizek jégborítása egyrészt lehetőséget ad a téli sportok űzésére – jégkorong, korcsolyázás -, másrészt arra, hogy a vastagra hízott jégen akár kamionok is közlekedhessenek, jelentősen lerövidítve ezzel számos útvonalat. (Számos hely télen másképp nem is megközelíthető.) Egy újonnan közzétett kutatás szerint a felmelegedés hatására ez a jégborítás egyre rosszabb minőségűvé válik, és így ellehetetlenülhetnek ezek a felhasználási lehetőségek. A vizsgálatot a kanadai York Egyetem ismertette.
Talán sokan hallottak a sarkvidéki jégutakról: mind Szibériában, mind Kanadában, sőt Finnországban elterjedt szokás a befagyott vizeket használni útként (egy ilyen út a Jeges pokol c. filmben is szerepel). Azonban ahhoz, hogy a jég képes legyen megtartani a ránehezedő terhet, legyen szó emberről vagy kocsiról, megfelelő minőségűvé kell fagynia.
Eddig ugyanakkor a kutatások elsöprő többségében csak a jég mennyiségét, vagy épp a jégborítás idejét vizsgálták. A kanadai kutatók most a minőségre koncentráltak.
Kanadában az elmúlt télen 8 ember halt meg a jég beszakadása miatt, a jégnek évente átlag 18 halálos áldozata van Finnországban, de sajnos a svédek sem maradnak el ettől igazán. A kutatók már korábban vizsgálták ezeket az összefüggéseket, és furcsamód arra jutottak, hogy az egész északi féltekén Kanadában, ráadásul pont az északi, leghidegebb tartományokban szedi a legtöbb halálos áldozatot (lakosságarányosan) a jég.
Ez annak köszönhető, hogy a klímaváltozás hatásai a sarkvidéken sokkal fokozottabban jelentkeznek, itt a leggyorsabb a felmelegedés.
Egy teherautót, kamiont csak akkor képes megtartani a jég, ha legalább 1 méteres tömör jégréteg alakul ki. Azonban a teljesen áttetsző tömör jeget légbuborékokkal teli „fehér” jég váltja fel, amelynek a teherbírása csak a fele a tömör jégének. Ez pedig lehetetlenné teszi a közlekedést, a jég korábbi hasznosításának e módját.
Ez innen messziről nem tűnik akkora gondnak, de télen rengeteg települést, közösséget csakis a jégút segítségével lehetett elérni, a jég megszűnésével ezek a helyek megközelíthetetlenek lesznek.
A jég a hideg hónapok összes időjárási eseményét megőrzi, így az esők vagy a meleg, napos időszakok nyomát is, amelyek egyre gyengébbé teszik, megbontják a szerkezete egységét. Ennek következtében pedig már nem lesz biztonságos rámenni a jégre.
A jégminőség romlása nemcsak az embert, hanem a jég alatti élővilágot is sújtja. A rosszabb fényáteresztés miatt csökken a fotoszintézisen alapuló fitoplankton mennyisége, emiatt csökken az ezt fogyasztó zooplanktoné és így a halaké is. Az, hogy egyre több az átlátszatlan, fehér jég, a vízi ökoszisztémát is veszélyezteti.
A kutatók szerint létfontosságú volna az északi félteke édesvízi jegét folyamatos mérésekkel ellenőrizni, mérni, hogy jobban megértsük a jég minőségét befolyásoló folyamatokat.
The post Romlik a tavak jégminősége a klímaváltozással first appeared on National Geographic.
