1111 beadvány érkezett meg időben – derül ki a NÉP Egyesület oldalán publikált AB-beadvánnyal kapcsolatos tájékoztatásból, amely kitér arra is, hogy az Alkotmábybíróság végül egyetlen, úgynevezett pilot-ügy vizsgálatával dönt majd. A kiválasztott esetben egy olyan személy érintett, aki régebben telepített napelemet, és eltelt már a tíz év, tehát már nincs a kedvezményes éves szaldó elszámolásban. Ahogyan az ő ügyében döntenek, az a többi beadványra is érvényes lesz.
A 24.hu megkeresésére az Alkotmánybíróság főtitkára, Dr. Bitskey Botond azt írta: az ügyben az eljárás folyamatban van. Megtudtuk, hogy az ügyben de arra a főtitkár még nem tudott választ adni, hogy az ügy mikor kerülhet a testület napirendjére.
Az Energiaügyi Minisztérium így látja
Közben az AB elnökhelyettese – az AB számára nem kötelező érvényű – véleményt kért az ügyben jogalkotó Energiaügyi Minisztériumtól (EM), és a válasz május utolsó napján meg is született. A levelet Czepek Gábor akkor még a tárca közigazgatási államtitkáraként jegyezte. Ha röviden össze akarjuk foglalni a 16 oldalas dokumentumot, akkor azt mondhatjuk, az EM szerint nem történt alapjogsértés, ezért a tárca azt javasolja az AB-nek, hogy ne fogadja be a beadványt.
A minisztérium anyagában hangsúlyozzák: szükségszerű volt a szabályozást megváltoztatni, mert egy uniós előírás szerint 2024-től nem lehet éves szaldós elszámolással új csatlakozási engedélykérést befogadni. Az EM kifejtette, a szerzett jogok védelme érdekében vezették be, hogy csak 10 év után kerüljenek át havi bruttóba a volt éves szaldósok, mert addigra már úgyis visszahozza az árát a napelem, szóval a megtérülést nem veszélyezteti a döntés. A NÉP szakértői szerint ez téves feltevés, mert minden HMKE-tulajdonos más-más fogyasztási jellemzőkkel rendelkezik, ezért az „általában 10 éven belül megtérül” álláspont nem megalapozott, semmilyen tény, vizsgálat, szám nem támasztja alá.
Az EM államtitkára azzal is érvel, hogy nem visszaható hatályú a törvény, mert a korábbi szaldós hozamokat nem érinti, csak a telepítési idő után 10 éven túli, jövőbeni elszámolást változtatták meg. Arról nem tesznek említést a levélben, hogy maga a kormány is azt hangoztatta éveken át, hogy aki éves szaldóban volt, az abban is marad – a NÉP Egyesület idővonalán is van példa erre az elmúlt évek kormányzati kommunikációjából.
NÉP Egészségügy
A tárca arra is hivatkozik, hogy a felfutó HMKE-telepítések miatt a rendszer túlterhelődött, nem bírta el a napos időszakokban a túlzott betermelést. Ugyanakkor arról is írnak, hogy kormányzati és uniós cél volt a zöldenergia-termelés növelése. Hogy ezzel összehangban miért nem készítették fel a közműrendszert műszakilag arra – ha már ösztönözték a napelem-telepítést –, hogy több lesz a napelemek által megtermelt energia, és miért nem lépték meg az ehhez szükséges beruházásokat a túlterhelés csökkentésére, arról nem tesznek említést. Ehelyett azt várnák el, hogy a háztartások létesítsenek (nem kis beruházással) energiatárolót/akkumulátort, illetve a megtermelt energia azonnali felhasználásának növelését javasolják, mintha életszerű lenne, hogy miközben az ember napközben jellemzően a munkahelyén van, aközben a napsütéses órákban otthon üzemeltesse az áramfogyasztó berendezéseit. Tény, hogy lehet programozható gépeket, robotokat venni, ám ezek a beruházások nem szerepeltek a tervekben, amikor valaki napelemet telepített. Sokkal inkább az volt a szándék, hogy a napelem-beruházás megtérülése után „közel ingyen” legyen az áram az éves szaldó elszámolásban – ezért volt vállalták sokan az akár több milliós beruházást.
A tárca kitér az ötforintos átvételi árra is (túltermelés esetén ennyit kaphat a napelemes az egyébként az MVM által rezsicsökkentett áron is 36 forintért értékesített áramért), ami a jogalkotó szerint rendben van, illetve megemlítik, hogy ennél drágábban is eladhatja az áramot más piaci szereplőknek, de amint azt megírtuk, jelenleg erre még nincs lehetőség, talán jövőre lesz.
A tárca szerint a felkészülési idő rövidsége sem gond, noha az egyik végrehajtási rendelet december 29-én jelent meg, és január 1-jétől már alkalmazni is kellett. Az EM úgy látja, a felkészülési idő a jogkövető gyakorlatot hivatott szolgálni, ebben az esetben pedig az nem sérül.
A minisztérium az AB-nek írt válaszában kitért a tulajdon sérelmére is, hangsúlyozva többek között, hogy milyen állami érdekből lehet elvonni javakat, és a vállalkozás jövőbeni eredménye nem tekinthető az AB szerint tulajdonhoz fűződő alkotmányos jognak. Hozzátették, Egyébként pedig nemzetgazdasági érdek, hogy az elektromos hálózat folyamatosan rendelkezésre álljon, így közérdekből szükséges volt a korlátozás.
Mi a tét?
Hány szaldós lehet, akit átkényszerítenek a kedvezőtlenebb bruttó elszámolásba? A MEKH adatai szerint
2014-ben 8829 háztartási napelem üzemelt – ők még az idén átkerülnek az éves szaldó elszámolásból a havi bruttóba.
2023-ra 256 471-re emelkedett a HMKE-k száma – 2033-ban tehát összesen már ennyi háztartást fog érinteni, hogy a kedvezményes éves szaldó elszámolás helyett átkerülnek a kevésbé kedvezményes havi bruttó elszámolásba.
Idén októberre már 283 ezer magánszemélynél üzemeltek be napelemet, és még növekedhet ez a szám.
Becslések szerint, mire mindenkinek lejár a 10 éve, aki még szaldós elszámolásban lehetett, addigra 410 ezer háztartás szembesülhet azzal, hogy rosszabbul jár, mint ahogy a napelem-beruházás előtt tervezte.
Mennyi pénztől eshetnek el? Ennek kiszámolásához a NÉP Egyesület honlapján található kalkulátor segíthet. Az összeg sok mindentől függhet, például attól, hogy a fogyasztás hogyan alakul a termeléshez képest (több vagy kevesebb), hogy mekkora az eltérés, hogy a fogyasztásból mennyi az azonnali felhasználás, és mennyi a betáplálás. Ahogy kiszámoltuk,
éves szinten pár tíz ezer forint, de akár pár száz ezer forint is lehet a mínusz a szaldóhoz képest a bruttóban.
Ha figyelembe vesszük, hogy mindez majd összesen 410 ezer háztartást érinthet,
Jelentős összegről van tehát szó, amit a beruházók eleshetnek a jogalkotó intézkedése nyomán. Telepítők sokasága tervezett úgy, hogy nem csupán megtérül a beruházása, hanem némi nyereséget is termel majd az éves szaldóban, amíg működik a napelemrendszerük.
Az üzemelés reálisan 15–30 év között lehet. Jó esetben nincs ugyan garancián túli meghibásodás vagy viharkár, de egy 15–20 éves rendszer javítása vagy korszerűsítése ismét új befektetést igényelhet, amely akár további plusz 10 év alatt térülhet meg. Az egyesület szerint érdemes elgondolkodniuk a napelemeseknek, hogy megéri-e mindez a jövőben. Ezért is tartanának fontosnak egy valódi társadalmi egyeztetést, amely lehetőséget adna az érintetteknek, hogy érdemben kifejtsék álláspontjukat.
Jászai Csaba / MTVA Elektromos áramot termelő napelemtáblákkal fölszerelt családi ház.
Nem mellesleg az iparág szempontjából sem érdektelen az érdekegyeztetési folyamat módosítása. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint akkor emelkedtek meg a napelemes rendszerek beruházási költségei, amikor az állam valamilyen támogatási rendszert működtetett, azonban az iparági szereplők ennek ellenkezőjét is többször megtapasztalhatták, amikor a szabályozási környezet változtatásával – kiszámíthatatlan időben és érvényességi hatállyal – gyakran „földbe állították” a megújuló energetikai iparban működő vállalkozásokat. Ez az előre át nem gondolt, illetve folyamatosan változó jogszabályi környezet nehezíti a szektor kiszolgálását több évtizedekre garantálni képes magyar vállalkozások életét, s ezzel csökkentik a tervezhető és hatékony működésüket – tették hozzá.
The post Sok milliárdot is bukhatnak összességében a volt szaldós napelemesek first appeared on 24.hu.
