Az Alsótekeresi Faiskola vezetője, a 80 éves Barabits Elemér szerint nem délen, hanem keleten, a száraz, kontinentális térségekben találjuk meg a klímaváltozáshoz adaptálható növényeket – nyilatkozta a szakember az Agroinformnak egy szakkiállításon.
A szakember előszőr arról beszélt milyen hazai fajok bírják a szárazodó, melegedő körülményeket.
Ebből a szempontból perspektivikus faj például a szil. Ilyen a Hajdú szil (Ulmus pumila ’Hajdú’), illetve a Kun szil (Ulmus pumila ’Kun’), és vannak újabb klónok is. A kőrisek közül például a virágos kőris (Fraxinus ornus) szintén érdekes lehet. Az ostorfák (Celtis sp.) szintén kiválóan teljesítenek a hazai klímán. Hajlamosak vagyunk minden fajt az őshonosság alapján megítélni, közben megváltozott a világ.
Jobban meg kell becsülnünk azokat a növényeket, amelyek képesek az adott körülmények között szaporodni és önmagukat fenntartani. Nem véletlenül terjedt el az akác, a selyemkóró vagy a bálványfa. Persze vannak olyan özönnövények, amely kellemetlenek a számunkra, de vannak hasznosak is. Sajnos, mire az akáccal megbarátkoztunk, már azt látjuk, hogy ez sem bírja az aszályt. A szil és az ostorfa azonban genetikailag képes elviselni ezt az időjárást
– emelte ki Barabits Elemér, aki hozzátette, hogy bizony a gyors klímaváltozás miatt sok növény eltűnhet.
Én abból indulok ki, hogy a helyben lévő növényzet élte végig azt az evolúciót, amelyen a környezetünk keresztülment, ezért a helyi genetika értéket képvisel. Csakhogy ez egy nagyon apró térbe szorult vissza. Egyedül ott maradhatott fenn, ahol a terület nem volt művelhető: sziklás vagy más szélsőséges adottságú helyeken. A mai magyar erdők már máshonnan behozott szaporítóanyaggal telepített kultúrállományok. Mivel nagyon gyors a klímaváltozás tempója, továbbra is érdemes más régiókban új fajok után kutatni.
A szakember szerint nem délre, hanem a sivatagos keletre kell figyelni.
A kajszival kapcsolatban például arról beszélt, hogy csak mostanában esett le a szakmának, hogy ez a növény Közép-Ázsiában, Örményországban akár 1800–2000 méteres magasságban érzi a legjobban magát.
A híres gönci kajszi a Zemplén lábában, az északi dombokra felkúszva elég későn virágzik ahhoz, hogy elkerülje a tavaszi fagyokat. Az Alföldről persze kipusztul. Ugyanígy más, távoli területekről származó növények is beválhatnak, de előbb botanikus kertekben és kísérleti telepeken kell bizonyítaniuk. Egy fa esetében ehhez húsz-negyven évre is szükség lehet.
– a szakember szerint a mediterrán növények közül az egyik igazán perspektivikus növény a pisztácia.
A perzsa–türkmén–afgán hármas határ térségében hatalmas természetes pisztáciaállomány található, ahonnan én is hoztam haza szaporítóanyagot. Körülbelül tizenöt évvel ezelőtt jártam ott. Nem gondoltam volna, hogy ezek a növények ennyire beválnak. Ma termő fáink vannak belőle, és rendkívül ellenállónak bizonyultak a klímaváltozással szemben.
– beszélt a szakember egy másik érdekes tapasztalatáról is az Agroinformnak.
Írtunk arról is, hogy a Vértes és a Gerecse molyhos tölgyei segíthetnek az erdőknek túlélni a klímaváltozást. Bemutattuk korábban a drámai fotókat az alföldi erdőpusztulásról. És azonnali hatállyal leállíttatta a védett erdők tarvágását a szakminiszter.
The post Szakértő: keleten kell keresnünk a klímaváltozáshoz alkalmazkodó növényeket first appeared on Sokszínű vidék.
