Az idei nyár igen aszályos volt, az aszályos nyarak után pedig gyakran virágot hoz számos tavaszi virágzású növény. Nem egyszer szenzációként jelennek meg a hírek az ősszel nyíló orgona, vadgesztenye vagy gyümölcsfa virágai kapcsán, holott a jelenség távolról sem szenzációs, és nem is annyira ritka.
A kertészek jól ismerik azokat a „trükköket”, amelyekkel számos növény virágzását időzíteni lehet, ezért lehet teli a piac halottak napjára krizantémokkal a külső körülményektől függetlenül, vagy jelenhetnek meg karácsony előtt a mikulásvirágok, karácsonyi kaktuszok nagy tömegben. Ezt előidézhetik meghatározott megvilágítással, hőmérséklettel, öntözéssel. Amit a kertészek tudatosan végeznek, azt a természet véletlenül teszi.
Mi történik a növényekben az aszály idején?
Amikor nincs elegendő elérhető víz, a növények a vízhiány okozta stressz hatására igyekeznek valamiféle alvó állapotot felvenni és így túlélni a szárazságot. Ekkor a keringésük igencsak lelassul, takarékoskodnak a tápanyagokkal, és gyakorlatilag olyan helyzetbe kerülnek, mintha tél volna.
Ne feledjük, a téli időszakban a víz (alapesetben) megfagy, így pedig nem tudja a növény felszívni a talajból, ezért alakul ki a növény számára a téli vízhiányos időszak. A nyári aszály és a téli fagy miatti vízhiány azonos hatású lehet a növényekre.
Amikor azután beköszönt az ősz és megérkezik a hűsebb, csapadékkal járó idő, a növény keringése újból megindul, és ez a folyamat nagyon hasonlít ahhoz, amit a tél végén átél a növény. Ősszel a fényviszonyok – a növény számára szintén igen fontos tényező – is hasonlóak a tavaszihoz, ez is „megtéveszti”’ a növényt, ami aztán nekiáll virágot hajtani.
Ez a helyzet a fákra, cserjékre nagyon sok esetben igaz. Nem ritka az ősszel nyíló orgona, számos gyümölcsfa (különösen a cseresznye, meggy, szilva, barack és rokonaik), az olyan vad cserjék, mint a kökény, a galagonya, a vadrózsák, de néha a fehér akác is „megbolondul”.
Ezen felül kimondottan gyakori a vadgesztenye őszi virágzása, ennek azonban összetettebb oka van. Ez a fa az aszály mellett az aknázómoly súlyos kártételét is őszi virágzással „hálálja meg”, hasonlóan éli meg a hernyórágás miatti nyári levélvesztést, mint az évszak szerintit.
Alternatív tél
A nyarat a talaj mélyén, rizómákban, gyöktörzsekben töltő virágok egy része is alternatív télként éli át. Ezek a növények a kora tavaszi virágzásuk után hajtanak levelet, amelyek általában a nyár első felére leszáradnak, a növény visszahúzódik a talaj mélyébe, és ott várja ki a következő tavaszt.
Az aszályos nyár számukra is valamiféle tél-imitációt jelent. Az őszi hőmérséklet és csapadék is megtévesztheti őket, ha nem is oly gyakran, mint a fák és a cserjék, de virágot hajthatnak ezek a növények is. Ennek köszönhetően láthatunk az ősz során megjelentő tavaszi héricset vagy kökörcsint vagy lila ökörfarkkórót is.
Vannak olyan virágok is, amelyek nyáron ugyan nem húzódnak a talajba, de a virágzásuk véget ér. Az olyan szántóföldi „gyomok”, mint a búzavirág, a pipacs, az ebszékfű, meg olyan vadvirágok, mint a szegfűk, a lila ökörfarkkóró, a legyezőfű szintén rendszeresen virágzik ősszel, s néha még tél elején is. Az ibolya egyes fajai gyakorlatilag bármikor képesek virágot hozni, ugyanakkor a kimondottan tavaszi illatos ibolya is nyílik időnként az őszi hónapok során.
Például a csodás ibolya (Viola mirabilis) egész nyáron, szinte minden kiadós eső után kivirágzik, és a komolyabb fagyokig bármikor nyílhat, így ezt a fajt nem érdemes besorolni a különös őszi virágzású fajok közé.
A klímaváltozás miatt a szélsőséges nyarak gyakoribbá válnak, ezzel pedig az őszi virágzások is. Ez a gyümölcstermesztésben különleges helyzetet teremthet, mivel azok a virágrügyek, amelyek ősszel kinyílnak, hiányozhatnak a tavaszi virágzásból.
Ha nem is minden fajnál, de például az áfonyánál cél, hogy minden egyes virág gyümölccsé fejlődjön, így az őszi extra virágzás csökkenti a terméshozamot is. Ezeknél a haszonnövényeinknél érdemes a nyári aszályt ellensúlyozni öntözéssel.
The post Számos tavaszi virág kinyílhat ősszel is first appeared on National Geographic.
