Nyáron sok gyerek órákon át játszik a sekély vízben: kavicsokat gyűjtenek, homokvárat építenek, vagy kagylókat keresnek a part mentén. Kevesen tudják, hogy bizonyos kagylófajok Magyarországon természetvédelmi oltalom alatt állnak, ezért sem az élő állatokat, sem azok héját nem szabad összegyűjteni vagy hazavinni. A szabályok megszegése nemcsak természetkárosításnak minősülhet, hanem jelentős bírságot is maga után vonhat – számolt be róla a Dívány.
Három őshonos kagylófaj is védett Magyarországon
A hazai tavakban és folyókban több nagytestű kagylófaj él. Bár vannak közöttük idegenhonos fajok is, például a kvagga-, a vándor- vagy az amuri kagyló, három őshonos faj természetvédelmi oltalom alatt áll.
Védettnek számít:
- a lapos tavikagyló (Pseudanodonta complanata),
- a tompa folyamkagyló (Unio crassus),
- valamint a folyami gyöngykagyló (Margaritifera margaritifera), amely fokozottan védett faj.
A természetvédelmi szabályok nemcsak az élő példányokra vonatkoznak. A már elpusztult állatok héját sem szabad összegyűjteni vagy hazavinni.
A kagylók a víz természetes szűrői
A kagylók fontos szerepet töltenek be a vízi ökoszisztémákban. Egyetlen nagyobb példány naponta akár 50 liter vizet is képes átszűrni, ezzel hozzájárul a tavak és folyók természetes tisztulásához.
Éppen ezért különösen fontos, hogy ne emeljük ki őket a vízből. A kagylók természetes élőhelye a víz, szárazon rövid idő alatt elpusztulnak.
A védett fajok természetvédelmi értéke jelentős.
A lapos tavikagyló természetvédelmi értéke 5000 forint.
A tompa folyamkagylóé 10 000 forint.
A folyami gyöngykagyló fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 100 000 forint.
Ha valaki több védett példányt gyűjt össze, a jogsértés értéke gyorsan jelentős összegre emelkedhet.
A rendőrség is fellép az illegális gyűjtés ellen
Nemcsak a természetvédelmi őrök, hanem a rendőrség is ellenőrzi az ilyen eseteket.
Korábban a Tisza szolnoki szakaszán fogtak el egy férfit, akinél közel ötszáz folyami kagylót találtak. Mivel a gyűjteményben védett fajok is voltak, természetkárosítás gyanúja miatt indult ellene eljárás.
A természetvédelmi szabályok megsértése nem csupán pénzbírságot vonhat maga után.
A Büntető Törvénykönyv szerint védett vagy fokozottan védett állat jogellenes elfogása vagy elpusztítása természetkárosításnak minősülhet, amely súlyosabb esetben akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.
Emellett állatvédelmi és természetvédelmi bírság is kiszabható. A pontos összeg minden esetben az érintett faj természetvédelmi értékétől, az egyedek számától és az ügy körülményeitől függ, így akár több tízezer vagy százezer forintos kötelezettség is keletkezhet.
A szakemberek arra kérik a strandolókat, hogy ha kagylót találnak a vízben vagy a part közelében, hagyják a természetes élőhelyén. A vízparti élővilág megóvásához sokszor éppen azzal tehetünk a legtöbbet, ha nem visszük haza emléknek azt, amit a természetben találtunk.
Korábban írtunk arról, hogy létezik egy sziget, ahol a kagyló fizetőeszköz és beszámoltunk róla, hogy tömegesen pusztulnak a kagylók Horvátországban.
The post Százezres bírság is járhat a gyerekek vízparti játékáért first appeared on Sokszínű vidék.
