Széchy Tamás élete nem csak az úszásról, az edzőként elért világ- és olimpiai bajnoki címekről szólt. A róla idén megjelent könyv komoly hullámokat vert itthon, egy korábbi úszó, Füzesy Tamás az arcát és nevét vállalva mesélt nekünk az úszópápa másik énjéről, arról, miket kellett átélnie a hétköznapokban, hogyan és mitől vált fél év alatt tehetségesből tehetségtelenné.
A BVSC 24 éves úszónőjével a teste jelzéseiről, a sérülése, a teljes leállás megéléséről, 20 éve folyamatosan egymásra rakódó traumákról, testkép- és étkezési zavarról, a folytonos maximalizmus és az önhibáztatás gátépítő képességéről, a valamit valamiértről, továbbá az identitásválságról beszélgettünk. Arról, miért érzi, hogy az élsportolót azonnal kiköpi a rendszer, ha már nem szolgálja eléggé az érdekeit. Nagyinterjúnkból kiderül az is, hogyha valaki élsportolóként már nem kell, akkor mit képes adni a társadalomnak? Kicsoda valójában Késely Ajna?
1996 óta alkot egy párt Valkai Anna és Kiss Gergely. A háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó a közel három évtized során mindenben számíthatott a feleségére, aki maga is pólózott, de feladta a saját karrierjét, amikor a férje Nápolyba igazolt. Családtagokat távol tartó kapitányi döntésről, betört arccsontról és védőmaszkban lejátszott BL-döntőről, „neked könnyű lehet” megjegyzésekről, valamint nehéz helyzetben is példát mutató, azóta is hősként tisztelt sportolókról beszélgettünk Annával.
16 évesen már édesanyja, az egykori ETO-játékos mellett dolgozott segédedzőként, és miután felismerte, hogy topjátékos nem lesz belőle, minden energiáját a szakmai fejlődésére összpontosította. Így történhetett meg, hogy a 38 éves Hlavaty Tamás már megfordult a Győri Audi ETO KC, a Rosztov-Don és a Vipers kispadján, ott volt az orosz válogatott tokiói olimpiai ezüstérmekor, és úgy érzi, vannak még olyan feladatok, amelyeket szívesen elvállalna. A Ferencvárost egyszer már visszautasította, ám, ha lenne lehetősége még magyar topcsapatot vezetni, biztosan nem hezitálna.
Korábban ezrek skandálták a nevét, a szurkolók mindenhol imádták, aztán a pályafutása befejeztével háttérbe szorult. Miután felszólalt egy Tisza-rendezvényen, lealkoholistázták, a „sportolók közt a legalja” minősítést aggatták rá, így vált egyik pillanatról a másikra újra országos hírré. Pedig 30 éve nem iszik. Váczi Zoltánnal, a kétszeres válogatott labdarúgóval a citromszigeti szükséglakásról, a vasalózsinórtól véres hátról, a pályaszéli cigizésről, a posztos rendőrtől részegen elvett géppisztolyról, az alkohollal kezdődő és absztinenciával végződő pályafutásról, a Fradiról, Hypós Feriről és pár fogalmatlan magyar edzőről is beszélgettünk.
Néha azt érzem, hogy mostanság hiányzik az emberekből a bajtársiasság – mondja a rúdugró Klekner Hanga, aki a madridi csapat Eb-n bevállalta, hogy lefutja a 800 métert a hőgutát kapó K. Szabó Gabriellát helyettesítve. Az Athénban 458 centivel országos csúcsot elérő Klekner arról is mesélt, hogy szokott-e kommenteket olvasni, miért hasznos a rúdugrásban, ha valaki pszichológiát tanult, illetve milyen érvekkel győzné meg a gyerekeket, ha kampányolnia kellene a sportága mellett.
Marco Battaglia tízéves edzői tapasztalattal érkezett a Juventus akadémiájára, ahol már 17 éve gondozza, koordinálja, neveli a tehetségeket. A kiváló olasz szakember Magyarországon tartott előadást az utánpótláskorú játékosok kapcsán arról, hogyan segíthetnek az edzők, hogy a tehetségek valóban eljussanak a topligákig. Szóba került, miért nem vált be Senkó Zsombor, de arról is beszélt, miért nézték ki maguknak Jakab Mátyást.
Böde Dániel 38 évesen gólkirály lett az NB I-ben. A bombaformájának okait firtató interjúnkból kiderül, hogy a „korkirályság” dicsőség-e vagy inkább görbe tükör az NB I mezőnyére nézve, szóba kerül egy rossz helyre tett virágágyás, a lyukfoci, a vízben rögbizés, a váz alatt bringázás a futball szempontjából jótékony hatása, a kicsiség, a nagyság és a súlyosság, a lokálpatriotizmus, a bográcsgulyás és az edzői őszinteség szerepe az öltözői életben, no meg a válás és a pályán kívüli élet viszonya a góllövőlistával.
Ezerféleképpen alakulhatott volna Nagy Kornél élete, és ugyan a legrosszabb döntésének nevezte, hogy 24 évesen elfogadta a Veszprém ajánlatát, tisztában van vele, hogy az a pofon kellett ahhoz, hogy végül Dunkerque-ben kössön ki. A 131-szeres magyar válogatott kézilabdázó végül Franciaországban teljesedett ki, elmondhatja, hogy tagja volt annak a bajnokcsapatnak, amely képes volt letaszítani a trónról a már katari háttérrel gazdálkodó Paris Saint-Germaint. Tavaly nyáron visszavonult, jelenleg csapatmenedzsereként dolgozik, és, miután az átigazolások is hozzá tartoznak, a magyarok is reménykedhetnek, hiszen nézelődik mindenfelé.
Puskás Ferenc mellett az egyetlen magyar nemzetiségű labdarúgó, aki – ugyan a román kirakatcsapat, a Steaua Bukarest játékosaként, de – megnyerte a BEK-et. A háromszoros román bajnok és 108-szoros román válogatott labdarúgó később edzőként is maradandót alkotott: három különböző nyugat-európai bajnokságban nyert bajnoki címet, és olyan futballisták karrierjét indította el, mint Cristiano Ronaldo, Ricardo Quaresma, Axel Witsel és Raphaël Varane. A 72 éves Bölöni Lászlóval a róla készült életrajzi film, a Bölöni – Az erdélyi legenda premierjekor beszélgettünk identitásról, futballkarrierről, elbukott áttelepülési kísérletről, rettegett Ceaușescukról, BEK-győzelemről, edzőségről, Csányi Sándorról és az egyetlen magyarországi ajánlatáról.
The post Széchy-ügy, bográcsgulyás, identitásválság és betört arccsont – 2025 legemlékezetesebb sportos interjúi first appeared on 24.hu.
