Kínai és angol kutatók újonnan, a Science folyóiratban közzé tett eredményei szerint sokkal változékonyabbá vált a csapadék az utóbbi bő száz évben. A kutatók 1900-tól fogva tudták kimutatni a napi-évszakos szintű, egyre növekvő változékonyságot.
Ez azt jelenti, hogy a csapadékos időszakokban a korábbinál jóval több eső esik, míg a száraz időszakok még szárazabbá és hosszabbakká is válnak. Ezt nem csak hazánkban lehet tapasztalni, hanem Európa, Ausztrália és Észak-Amerika keleti régiója területén kiemelten.
Gyakran néhány nap alatt annyi csapadék hullik, mint máskor egész évben, majd hosszas csapadékmentes idő köszönt be, amelynek újabb felhőszakadások vetnek véget. Ezzel váltakoznak az aszályok és az áradások.
A klímamodellekben szerepelt ugyan ez a jövőben várható átalakulás, a mostani kutatás az első, amely bebizonyította, hogy már az elmúlt évszázadban elkezdődött, és így benne is vagyunk, nyakig. Az elemzett mérési adatok szerint a területek 75 százalékán nőtt a csapadék napi változékonysága évtizedenként 1,2 százalékkal.
„Az emberi üvegházgáz-kibocsátás miatt melegebbé és nedvesebbé vált a légkörünk és ez vezetett el a csapadék nagyobb változékonyságához. Ez azt jelenti, hogy még amennyiben a légkörzés meg is marad a jelenlegi formájában, intenzívebb esők érkeznek és drámaibbá válik az ingadozásuk” – magyarázta a kutatást vezető Dr. Zhang Wenxia.
A jövő, amitől tartottunk, már itt is van
– tette hozzá Dr. Zhou Tianjun professzor, a kutatás résztvevője.
A növekvő változékonyság azt is jelenti, hogy nehezebb ezeket előrejelezni, és felkészülni is a környezeti hatásaikra. Az extrém időjárási események közti ingadozások nemcsak a modern meteorológiát állítja kihívások elé, hanem a társadalmat is. A tovagyűrűző hatásai próbára teszik az infrastruktúránkat, veszélyeztetik a gazdaságunkat és még az élővilágot is.
The post Szélsőségesebbé vált a csapadék a klímaváltozással first appeared on National Geographic.
