Szerbiában az utóbbi évek egyik legnagyobb közéleti vitáját a lítiumbányászat okozta. A bányászati projekt az ország nyugati részén, Loznica közelében, a Jadar-völgyben indulna, ahol a Rio Tinto bányászati konglomerátum az évek során jelentős lítiumtartalékot tárt fel. A multinacionális óriáscéget még a 19. században alapították Spanyolországban, jelenleg brit−ausztrál vezetés alatt áll a világ második legnagyobb bányászati vállalkozása. A Rio Tinto 2004 óta jelen van a térségben, amikor megkezdte a lítiumlelőhelyek felkutatását.
A lítiumbányászat ügye 2017-ben került komolyabban napirendre, amikor a Rio Tinto nyilvánosságra hozta, hogy jelentős mennyiségű lítiumot fedeztek fel az országban, melyből az elektromos autók akkumulátorainak gyártásához szükséges lítium-karbonát állítható elő. Mivel az autóipar az elektromos járművek irányába mozdult el,
A lítiumot egy korábban ismeretlen, a lelőhelyéről jadaritnak elnevezett ásványból nyerik ki. Tömegkulturális érdekesség, hogy a jadarit (lítium-nátrium-boroszilikát vegyület) kémiai összetételét illetően feltűnően hasonlít a fikciós „szuperásványra”, a kriptonitra, amely Superman-filmekben és képregényekben szerepel. A zöld ásvány, amelyet a Krypton bolygó elpusztítása hozott létre, megfosztja az erejétől Supermant. A valóság azonban ez esetben is némileg prózaibb: a jadarit ugyanis a rikító zöld színben pompázó kriptonittól eltérően fehér.
Andrej ISAKOVIC / AFP Jadarit ásványt tartalmazó ércmintákat tartalmazó tálcák állnak a Rio Tinto cég tárolójában, a nyugat-szerbiai Loznica városában 2024. április 5-én.
A lítiumbányászati projekt lakossági tiltakozásokat váltott ki. A helyi közösségek, különösen a Jadar-völgy lakói ugyanis attól tartanak, hogy a bányászat súlyos környezeti károkat okozna, beleértve a folyóvizek és a termőföldek szennyezését, valamint a helyi ökoszisztémák pusztulását. A környezetvédők szerint a bányászati tevékenység a mezőgazdaságból élők számára is súlyosan hátrányos következményekkel járna. A lokális tiltakozások így hamarosan országossá váltak.
A demonstrációk első hulláma 2021 végén, illetve 2022 elején tetőzött, amikor is több ezren vonultak utcára Belgrádban és más nagyvárosokban, hogy kifejezzék elégedetlenségüket. A tüntetéseken nem csupán a Rio Tinto, hanem a szerb kormány is kapott hideget-meleget. A környezetvédelmi aktivisták a bányászati cég mellett ugyanis a regnáló politikai elitet is azzal vádolták, hogy rövidtávú gazdasági előnyök megszerzéséért a Rio Tinto lobbistáivá váltak, mit sem törődve azzal, hogy a polgárok egészségét teszik kockára.
A szerb kormány egyensúlyozik
A szerb kormány kezdetben támogatta a projektet, azzal érvelve, hogy a lítiumbányászat jelentős gazdasági előnyökkel járna az ország számára, beleértve a munkahelyteremtést és a gazdasági növekedést. Aleksandar Vucic köztársasági elnök 2021-ben kijelentette: a projekt komoly lehetőséget jelent Szerbia számára, hogy a lítiumtermelés révén Európa egyik legnagyobb akkumulátor-ellátójává váljon.
Azonban a lakossági nyomás és a környezetvédelmi aggodalmak hatására a szerb kormányzat meghúzta a vészféket, és 2022 januárjában felfüggesztette a Rio Tinto engedélyeit. A licencek felfüggesztése viszont nem jelenti a végleges elállást a lítiumbányászat megkezdésétől. A parlamentben több alkalommal is napirendre tűzték a kérdést, de végleges döntés nem született az ügyben, így egyik fél sem elégedett; mind a környezetvédelmi aktivisták, mind a bányászati befektetők bizonytalanok a tekintetben, hogy miként zárul az ügy.
A legújabb fejlemény, hogy ellenzéki képviselők kezdeményezték a bányászati és geológiai kutatásokról szóló törvény módosítását. A törvényjavaslat elfogadása gyakorlatilag megszüntette volna a lítium- és bór-lelőhelyek feltárását és bányászatát, azonban azt a képviselők október 10-én leszavazták.
Andrej ISAKOVIC / AFP A légi felvétel a Jadar-völgyet mutatja a nyugat-szerbiai Gornje Nedeljice közelében.
A Rio Tinto ugyanakkor hangsúlyozza a fenntartható bányászati gyakorlatok alkalmazását, és számos környezetvédelmi tanulmányt készíttetett a projekt környezeti hatásainak minimalizálása érdekében. A cég ígéretet tett arra, hogy a legkorszerűbb technológiákat alkalmazzák majd, de ez nem nyugtatta meg teljesen a helyi közösségeket és a környezetvédő csoportokat. A környezetvédelmi aktivisták szkeptikusan fogadják a globális bányászati gigász „zöldre fordulását”, különös tekintettel arra, hogy világszerte számos környezetvédelmi per zajlik ellenük.
„A lítium olyan fontos, mint egykor a kőolaj”
Az ügyben Olaf Scholz is állást foglalt, a német kancellár még júliusi belgrádi látogatásán mondta, hogy „a lítium olyan fontos, mint egykor a kőolaj.” Németország az unió legnagyobb gépjárműgyártója, ezért az elektromos autókra történő átállás során rohamos tempóban nő a lítiumigénye. Az EU az itt felhasznált lítium 56 százalékát Kínától szerzi be, amit a nyugat-balkáni kitermeléssel szándékoznak visszanyesni.
Ezért Szerbiára az unió részéről is folytatódik a nyomás, mivel a zöld átmenet és az elektromos autók elterjedése egyre sürgetőbbé teszi a stratégiai fontosságúnak minősített lítium biztosítását. Németország különösen aktív szereplője ennek, és diplomáciai csatornákon keresztül is szorgalmazza a projekt újraindítását, miközben persze hangsúlyozza a fenntartható fejlődés fontosságát. Vagyis paradox módon egy környezetkárosító kockázatokat magában rejtő technológia bevetésével küzdenének a környezetet megóvó célok eléréséért.
„Kis Szerbia” is gazdag lítiumban
A Bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaságban (a Bosznia-Hercegovinát alkotó két entitás egyike) is jelentős lítiumkészletek feltárását végezték. A legígéretesebb lelőhelyek Banja Luka és a szerb határ közötti régióban találhatók, különösen Bijeljina környékén. A Loznicától alig 30 kilométerre fekvő település ásványi kincsei geológiailag összefüggő készletet alkotnak.
Milorad Dodik, a Bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság elnöke többször hangsúlyozta, hogy a lítiumbányászat lehetőséget nyújt számukra is, hogy jelentős gazdasági növekedést érjenek el.
A Bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaságban a lítiumbányászati projekt nem váltott ki olyan széles körű és intenzív tiltakozási hullámot, mint Szerbiában, ennek ellenére az ottani környezetvédő szervezetek is hangot adtak aggodalmaiknak: a bányászati tevékenység vízszennyezést, földrombolást és az ökoszisztémák károsodását okozhatja. Az ellenzők attól tartanak, hogy a térségben folyó mezőgazdaság és turizmus is megszenvedheti a bányászat hatásait.
MARKO DJOKOVIC / AFP Demonstrálók elzárják a belgrádi főpályaudvar vasúti sínjeit, hogy tiltakozzanak a szerb kormány azon terve ellen, hogy 2024. augusztus 10-én újraindítsák a Rio Tinto cég lítiumbányáját.
Aktivisták szerint a kormány nem fordított kellő figyelmet a környezetvédelmi hatások alapos vizsgálatára, és sokan úgy vélik, hogy a gazdasági érdekek felülírják a hosszú távú fenntarthatósági szempontokat. Ráadásul nem csupán a helyi, hanem a Szerbiában megnyíló kitermelés környezetre kifejtett káros hatásától is tartanak, ugyanis a bányászat megindítása a Drina határfolyót is szennyezné.
Az ügy kimenetele mindkét esetben leginkább attól függ, hogy a politikai vezetés hogyan tud egyensúlyt találni a gazdasági előnyök, a környezetvédelem és a lakossági nyomás között.
Dobó Géza, a Migrációkutató Intézet kutatója
The post Szerbiában tüntetnek a bányászati tervek miatt, a német autóipar kriptonitként tekint a lítiumra first appeared on 24.hu.
