A magyar elnevezésével ellentétben, élőhelye nem a kertekben, parkokban keresendő, sokkal inkább a dús aljnövényzetű ártéri ligeterdők költőmadara. Azonban napjainkban, ha figyelmesek vagyunk, megpillanthatjuk a legszebb énekű poszátafajt, a kerti poszátát (Sylvia borin) a kertünkben, illetve nagyobb parkokban is.
Az augusztus közepén kezdődő vonulása során gyakran találkozhatunk vele a bodzások környékén, ahová az érő, fekete bodzaszemek csalogatják az amúgy rejtett életmódú madarat.
Költőhelyén inkább csodaszép énekével tűnik ki, megpillantani a szerencse dolga.
A kerti poszáta színezetében teljesen egyszerű madár, a nemek között nincs különbség. A párok a költőhelyen alakulnak ki. Fészkét leggyakrabban az árterekben építi, mégpedig ott, ahol sűrű szederinda vagy csalán borítja a földet.
<!– [if IE 9]><![endif]–><!– [if IE 9]><![endif]–>
A fészek olyan alacsonyan készül, hogy szinte érinti a talajt. Fészekalja négy-öt fehéres alapon foltos tojásból áll, amelyből a fiókák két hét leforgása alatt kelnek ki. Először a hím, majd mindkét szülő etet, a fiatalok a többi énekesmadárhoz viszonyítva hamar, tíz-tizenkét napos korukban elhagyják a fészket.
Az őszi vonulás során hosszabban időznek a bodzások környékén. Ha a kertünkbe bodzát ültetünk, nemcsak őt, hanem több poszáta- és rigófajt csalogathatunk közelünkbe.
A kerti poszáta még a táplálkozás közben is rejtve mozog. A megfigyelésére a legalkalmasabb, ha a kert egy védett zugában egy madáritatót létesítünk. Ekkor csak lesben kell várakoznunk, hogy ilyentájt megpillanthassuk e csodaszép énekű, amúgy rejtett életű madárfajt.
<!– [if IE 9]><![endif]–><!– [if IE 9]><![endif]–>
A téli szállása Afrika trópusi illetve déli részén található. Hazai költőállománya szerencsére stabilnak mondható, az ornitológusok nehéz megfigyelhetősége miatt kizárólag az éneklő hímek alapján térképezik fel költőpopulációit.
The post Szinte lehetetlen megpillantani gyönyörű énekű madarunkat first appeared on National Geographic.