A Taranaki nevű vulkán (más néven Egmont-hegy, e nevet még Cook kapitánytól kapta) afféle mesekönyvbe illő tűzhányó, kúp alakú, ráadásul a csúcsát ragyogó fehér hó fedi. Új-Zéland északi szigetének délnyugati szegletében található, és nemzeti park fogja körbe, amely szintén az Egmont nevet viseli.
Ki is volt az az Egmont, akiről elnevezték? John Perceval, az admiralitás első lordja, Egmont grófja, aki Cook korábbi utazásait támogatta, ám nem érte már meg, hogy megtudja, a felfedező-kapitány róla nevezte el Új-Zéland valószínűleg legszebb hegyét.
A hegyet 1863-ban elvették az őslakosoktól, és csak 1975-ben adták vissza – közben azonban létrejött a nemzeti park. A hegy hivatalosan 1983-ban kapta vissza eredeti – Taranaki – nevét, e szó jelentése ragyogó csúcs. A hegyről és környezetéről 2023 nyarán készített felvételt a Landsat-8 műhold.
A Taranaki 2518 méter magas, ezzel az északi sziget második legmagasabb csúcsa (a szintén vulkán Ruapehu után). A fő csúcstól északnyugatra két kisebb, már kialudt vulkán áll, ezek a Kaitake és a Pouakai.
A hegy körüli erdők, amelyeket mintha csak körzővel rajzoltak volna a térképre, nem véletlenül ilyen alakú: a nemzeti park határvonalát látjuk megelevenedni. Ezt pedig minden bizonnyal körzővel rajzolták. A park határán belül örökzöldekből álló erdő van, azon kívül pedig legelők, farmok.
A fő erdőalkotó fák a helyi néven rimu (Dacrydium cupressinum) és kāmahi (Pterophylla racemosa) nevű fajok. A hegy magasabb régiójában található a Koboldok erdeje, ahol göcsörtös törzsű, egymásba nőtt kāmahi-fák állnak, alakjukat a korábbi vulkánkitörések formálták. Még magasabban a törpe és alpesi növények veszik át a fák helyét.
Nem titok, hogy a szigetország geológiailag igen aktív. A Taranaki a műholdképen és a térképeken szabályos külleme ellenére nagyon viharos múltú, a hegy csúcsrégiója 16 különböző alkalommal omlott össze és épült újra a vulkáni kitörések során, az elmúlt évezredekben. A 200 ezer éves Taranaki igen aktív, bár a legutóbbi kitörése 1790-ben zajlott, a környezetében nyomon követhetők a korábbiak nem ritkán igencsak pusztító nyomai: sok kilométeres távolságig eljutó piroklasztárak, laharok és törmeléklavinák rétegei veszik körbe a hegyet.
A szakemberek szerint a mostani békéje nem marad örök, 30-50 százalék esélyt látnak egy újabb kitörésre az elkövetkező 50 esztendő során. Egy kitörésnek ma súlyos ára lehet, a hegy környezetében mintegy 110 ezer ember él, és a farmokon, üzemekben hatalmas anyagi károk keletkeznének.
A hegy azon kevesek közé tartozik, amelynek 2017-ben személyi jogokat adtak, ez azt jelenti, hogy az ellene elkövetett bűnökért ugyanúgy felel a tettes a bíróságon, mintha azt egy ember ellen követte volna el.
The post Szinte teljesen szabályos kör alakú erdő nő egy vulkán körül first appeared on National Geographic.