Valkó Orsolya a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetében működő Lendület Vegetáció és Magbank Dinamikai Kutatócsoport vezetője részletesen összefoglalta a Los Angeles térségében hetekig tomboló, 160 négyzetkilométert felemésztő tűzvészek okait és hatásait.
Súlyos következmények
A katasztrófában több mint 10 ezer ingatlan semmisült meg, és a helyi ökoszisztémában is súlyos kár keletkezett. A lángokat még nem mindenhol sikerült eloltani, de a helyreállítással már most el kell kezdeni foglalkozni.
„Alapvetően az, hogy valahol van tűz, önmagában még nem katasztrófa az élővilág számára” – mondja a szakértő, hozzátéve: területek és a helyi életközösségek különbözően alkalmazkodtak a tüzekhez. Van olyan terület, amely természetes módon akár néhány évente leég.
„Azért viszont, hogy megváltozott a tüzek kiterjedése, erőssége, gyakorisága a Földön, az emberi tevékenység tehető felelőssé 100 %-ban. Ezt a helyzetet rendszerben kellene vizsgálni, és az egész változásnak az alapvető okait kellene kezelni, nem csak a következményeket” – magyarázza a kutató.
Kaliforniában alapvetően gyakoriak a tüzek, ezúttal azonban egy olyan területen csaptak fel a lángok, amelyen már alapból zavart az ökoszisztéma működése. A probléma az, hogy rendkívül átalakított, sűrűn lakott tájról van szó, amelyre különösen kihat a klímaváltozás. A természetes élőhelyek kicsik, sok az inváziós növény.
Ha pont egy olyan terület ég le, ahol egy növény- vagy állatfajnak az utolsó állománya él, akkor teljes populációk pusztulhatnak ki. Az inváziós növények eközben sok esetben súlyos problémát okoznak, az elszaporodott fedél rozsnok nevű fű például hamar befejezi életciklusát, száraz, gyúlékony biomasszát alakítva ki.
Hasonló tüzek a világon máshol is kialakulhatnak, szerencsére Magyarországon egyelőre ritkák az ilyen események. A megelőzés, felkészülés azonban minden területen fontos.
Így tehetünk ellene
„Különböző szinteken sokat lehetne tenni azért, hogy egy ekkora katasztrófa ne tudjon kialakulni. Sajnos ez most már egy akkora katasztrófa volt, hogy hiába van sok helikopter, a tűzoltásnak egy ilyen katasztrófánál megvannak a technológiai és emberi határai” – emeli ki a kutató, hozzátéve, hogy a megelőzést és a felkészülést lehet a saját kert, a város és a terület vagy ország szintjén is kialakítani és bevezetni.
Sokszor célravezető lenne akár kontrollált módon direkt leégetni az adott területeket, ezzel megakadályozva, hogy felhalmozódjon az éghető biomassza.
Érdemes lehet a mezőgazdasági tájak tervezésénél figyelembe venni, hogy a városok körüli területeknek és azok funkcióinak lehet ilyen esetben védelmi szerepe.
A várostervezésnek már a házak szintjén is érdemes lenne azzal terveznie, hogy az épületek kevésbé éghető anyagokból épüljenek (Kaliforniában az is hozzájárult a pusztításhoz, hogy a házak nagy része fából épül).
Meg kell tervezni a városi növényzetet, és olyan fajokat érdemes ültetni, amik pirofóbok, tehát nem gyulladnak meg olyan könnyen.
„Sajnos a tüzek pont a leginkább vízhiányos régiókban jellemzőek, úgyhogy ez csak egy plusz ördögi kör ebben a történetben” – mondja Valkó Orsolya. Miközben Kaliforniában több helyen, így Los Angelesben is újabb tüzeket jelentenek, a szakembereknek már most meg kell tervezniük az újraépítési, helyreállítási folyamatokat ökológiai szempontból is.
„A növények visszatelepítésével szokták kezdeni a folyamatokat, utána jönnek az állatok. A növényeknél minden attól függ, hogy mekkora a tűz. A száraz élőhelyeken élő növények általában alkalmazkodtak a tűzhöz” – magyarázza a szakértő. Amennyiben az őshonos növények nem elég rugalmasak, aktívan kell segíteni őket.
Az állatok közül a mozgékonyabbak vannak előnyben: egy madár sokkal könnyebben tud visszatelepedni egy megfelelő élőhelyre, mint egy röpképtelen rovar vagy egy csiga. Sokszor a teljes ökoszisztéma visszaállítását az állatok szintjén is aktívan kell segíteni, a helyreállítás évekbe telhet.
„3-5 év alatt már el lehet érni olyan eredményeket, amire azt mondjuk, elindult szépen a folyamat.
De előfordulhat az is, hogy évszázadok alatt sem lesz már olyan, mint amilyen az eredeti állapot volt
– mondja Valkó Orsolya.
Kérdés persze, hogy egyáltalán helyreállítható-e az eredeti állapot, illetve hogy mikor érkezik a következő nagyobb tűzvész.
The post Talán sosem gyógyul fel a természet a Los Angeles-i tűzvészből first appeared on National Geographic.

