Berlin tele van zöldterületekkel, némelyiknek egészen furcsa története van. Egykor egészen más funkciójuk volt, mára viszont városi közösségi terekké, parkokká, természetvédelmi területekké váltak. Így lett temetőből, vasúti járműjavítóból és repülőtérből városi park.
Prinzessinnengarten – temetőből közösségi kert
A Prinzessinnengartent (Hercegnőkertet) 2009-ben alapították egy közel 6000 négyzetméteres üres telken a Moritzplatzon. Majd tíz év után új helyszínt kerestek és találtak a berlin-neuköllni Új Szent Jakob temetőben, ahol egy ideje már nem temetkeznek, a terület egy része együttesen művelt kertté vált.
A temető nem tűnt el teljesen, a régi sírkövek, fák és ösvények között jelennek meg az ágyások, ládák és közösségi terek. Ez a sajátos együttélés különleges hangulatot ad a helynek – egyszerre hordozza a múlt csendjét és a jelen életét.
Mobil kertészeti megoldásokat alkalmaznak, vagyis növényeket nem közvetlenül a talajba ültetik, hanem ládákba és konténerekbe, ami részben a hely adottságaihoz való alkalmazkodás, részben pedig tudatos koncepció: a kert így rugalmas, alakítható és fenntartható marad. A projekt különlegessége, hogy teljes mértékben közösségi alapon működik. Önkéntesek, helyiek és látogatók együtt gondozzák az ágyásokat.
11 fotó
Naturpark Schöneberger Südgelände – ipari maradványokból természetvédelmi terület
A Schöneberg városrészben található park egészen más hangulatot képvisel. Itt egy egykori vasúti rendezőpályaudvar területét hagyták „visszavadulni”, majd tudatosan formálták természetvédelmi területté.
A második világháború után a terület fokozatosan elvesztette funkcióját, majd évtizedeken át érintetlenül maradt. Ez idő alatt a természet visszahódította a síneket, a betonfelületeket és az ipari maradványokat. Amikor a parkot megnyitották, ezt az állapotot nem felszámolták, hanem megőrizték.
A Naturpark Schöneberger Südgeländét ez a kettősség teszi egyedivé: rozsdás sínek, omladozó ipari szerkezetek és sűrű növényzet alkot különleges egységet. Emellett művészeti installációk is helyet kaptak itt, amelyek tovább erősítik a park egyedi atmoszféráját.
33 fotó
Tempelhof – repülőtérből óriási piknikezőhely
A Tempelhof talán Berlin legismertebb példája arra, hogyan lehet egy teljesen új funkciót adni egy ikonikus helyszínnek.
1923-ban jelölték ki a területet repülőtérnek, de már jóval korábban, 1909-ben is végeztek ott repüléseket. A légiforgalom növekedése miatt 1941-ben komoly fejlesztéseket hajtottak végre, így lett itt Európa legnagyobb épülete. 1996-ra tarthatatlanná vált a belvárosi reptér óriási forgalma, akkor döntöttek úgy, hogy be fogják zárni és áthelyezik a városon kívülre.
A berliniek viszont megszerették a területet, ezért a repülőtér 2008-as bezárása után megnyitották a nagyközönség előtt.
A kifutópályák ma is megvannak – csak épp nem repülők használják őket. Helyettük futók, kerékpárosok, görkorcsolyázók és sárkányeregetők vették birtokba a teret. A végtelennek tűnő sík felület különleges szabadságérzetet ad, amit kevés városi park tud nyújtani.
A Tempelhofer Feld egyik legérdekesebb vonása, hogy szinte teljesen nyitott tér maradt. Nincsenek sűrűn telepített fák vagy klasszikus parkosítási elemek – ami azért nyáron nem a legelőnyősebb, más időszakokban pedig szeles, viszont így megmaradt a repülőtér érzete.
Rendszeresek a különböző vásárok, koncertek és más rendezvények vannak itt, de volt, hogy, ideiglenes menekülttábort alakítottak ki, éveken át pedig -autók versenyeztek ott, ahol évtizedekkel korábban még repülőgépek készültek a fel- és leszálláshoz. A berliniek 2014-es népszavazáson úgy döntöttek, nekik így tökéletes Tempelhof, azóta törvény tiltja az ingatlanfejlesztést.
13 fotó
Korábban megosztottunk már fotókat a németországi árvízről és egy lilává változott német tóról is.
The post Temetőből, járműjavítóból és reptérből park? Berlinben megcsinálták first appeared on Sokszínű vidék.
