Friss Hirek

Tényleg a világegyetem teremtését ábrázolja ez az ősi serleg?

Egy új tanulmányban Levante déli részének egyik legizgalmasabb leletét, az úgynevezett Éjn Számija-serleget vetik elemzés alá – számol be az Archaeology Magazine. A kicsi, de rendkívül bonyolult díszítésű ezüst edény a bronzkor közepéről származik.

A tárgyat több mint 55 évvel ezelőtt fedezték fel a Júdeai-hegység egyik előkelő sírjában. A 8 centiméter magas műkincsen sűrűn elhelyezett mitológiai jelenetek láthatóak, sok kutató úgy véli, hogy a képen a babiloni teremtéseposzhoz, az Enúma elishez kapcsolódnak.

Eberhard Zangger georégész és kollégái ugyanakkor most arra jutottak, hogy az ábrák egy sokkal korábbi történetre utalnak.

Érdemes kiemelni, hogy Zangger korábban rengeteg olyan állítást fogalmazott meg a bronzkorral, többek között Atlantisszal kapcsolatban, amelyet a szakma éles kritikával fogadott.

A kehely külső oldalán két, egymással összekapcsolt jelenet látható, amelyekben hibrid lények, kígyók, növényi motívumok és égi szimbólumok szerepelnek. A tárgy egy része sérült, így a történet hiányos.

Az egyik oldalon egy kiméraszerű alak látható egy nagy kígyó mellett. A figura emberi felsőtestéhez bikalábak csatlakoznak, az alsó végtagok között pedig egy kis rozetta szerepel, amelyet a születő napként, míg a kígyót az ősi káoszként értelmezik.

A második jeleneten két ember emel meg egy félhold alakú formát, amelyben a tündöklő nap látható. A kígyó itt a csillag alatt, fekvő testhelyzetben bukkan fel, és már nem domináns elem.

Zanggerék értelmezése szerint a sorozat a káosz legyőzése utáni rendezett világegyetem létrejöttét mutatja meg. A képek nem egy adott mítoszt ábrázolnak, hanem inkább a kozmikus szerveződés és megújulás tágabb, ókori közel-keleti fogalmát szimbolizálják, párhuzamot mutatva a sumér és akkád hiedelmekkel. A félhold a mennyei hajó jelképe lehet, ez Egyiptomban, Mezopotámiában, Anatóliában és más területeken is gyakori motívum volt.

A csapat összehasonlító elemzés alapján úgy véli, hogy a serleget egy dél-mezopotámiai művész tervezhette, maga a tárgy viszont Szíria északi részén készülhetett, ahol könnyebb volt hozzáférni az ezüsthöz. Elképzelhető, hogy kereskedelmi útvonalak mentén jutott el lelőhelyére.

Ahogy az várható volt, a szakma óvatosságra int Zanggerék megállapításai kapcsán. Könnyen meglehet, hogy az elkövetkező időszakban több cáfolat is megjelenik majd.

The post Tényleg a világegyetem teremtését ábrázolja ez az ősi serleg? first appeared on National Geographic.


Exit mobile version