Szakértők szerint egymillió emberből körülbelül 50-70 embert érint, mégis rendkívül kevés szó esik a közbeszédben az akromegáliáról. A valós szám pedig még ennél is magasabb lehet, ugyanis a tünetek lassan alakulnak ki, és így sokszor nem is ismerik fel a férfiakat és nőket egyformán érintő rendellenességet – írja a Live Science.
A kifejezést először 1886-ban használta Pierre Marie egy közleményében, a kórkép tehát viszonylag régóta ismert. A betegség jellegét az adja, hogy a növekedési hormon fokozza a csontok, az izmok és számos belső szerv növekedését, így ennek túltermelődése a szövetek kórosan fokozott növekedéséhez vezet.
A túlzott növekedési hormontermelés általában az agyalapi mirigy nem rákos daganatából ered. Ritkább esetekben azonban a betegséget az agy más részein vagy a test más részein, például a tüdőben vagy a hasnyálmirigyben kialakult daganatok is kiválthatják. Ezentúl egyes genetikai betegségek is akromegáliát okozhatnak: például a multiplex endokrin neoplázia és a Carney-komplex is ide vezethet.
A tünetek leggyakrabban 40 és 50 éves kor között jelennek meg, és egyből jól detektálhatók. A betegség az ember csontjainak megnagyobbodását okozza – legfőképpen a kézben , az arcban és a lábakban. A test más részein a szokásosnál vastagabb testszőrzet és bőr alakulhat ki, ízületi fájdalmat tapasztalhatnak, és a szokásosnál jobban izzadhatnak. Emellett fejfájást, látásvesztést és rendszertelen menstruációt is tapasztalhatnak az érintettek.
Az akromegália kezelésére többféle kezelési lehetőség létezik, a betegség mögött meghúzódó daganat méretétől és elhelyezkedésétől, a beteg tüneteinek súlyosságától, életkorától és általános egészségi állapotától függően. A műtét és a sugárterápia például alkalmazható a daganat eltávolítására vagy visszaszorítására, míg a gyógyszerek segíthetnek csökkenteni a szervezetben keringő növekedési hormon szintjét, vagy megállítani a hormon szövetekre gyakorolt hatását.
Ha be is következik a diagnózis, érdemes szem előtt tartani, hogy az akromegália bizonyos esetekben gyógyítható. Azoknál a betegeknél, akiknél a kis agyalapi mirigy daganata műtéttel eltávolítható, a betegség az esetek 85 százalékban gyógyítható. A nagy, de még eltávolítható daganatos betegeknél ez az arány azonban már csak 40-50 százalék. A gyógyszerek nem tudják gyógyítani a rendellenességet, de segíthetnek a betegek tüneteinek kordában tartásában.
The post Tíz évet is elvehet az ember életéből ez a betegség first appeared on 24.hu.
