Az Nvidia történelmi összeget bukott múlthét elején, miután a piac azt kezdte árazni, hogy visszaeshet az MI chipjei iránti kereslet a kínai DeepSeek megjelenésével. Ezen tovább rontott Trump bejelentése, miszerint akár 100 százalékos vámokat vetne ki a Tajvanról származó félvezetőkre, amiket az Nvidia is használ. Az utóbbi hatásai egyértelműek, de mekkora veszélyt jelent (a kisbefektetőkre) a kínai technológia?

Mi történt? A kínai DeepSeek felbukkanása alapjaiban rengette meg a piacokat múlt héten, a legtöbb, a mesterséges intelligencia (MI) értékláncában szereplő cég részvénye elkezdett esni, és azóta sem tudott visszatérni a január 27-e előtti szintre.

Az Nvidia a világtörténelem legnagyobb bukását elkönyvelve 589 milliárd dollárt vesztett az értékéből egyetlen nap alatt, miután a részvényei 17 százalékot zuhantak. Erre jött még rá Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 100 százalékos vámot vetne ki a Tajvanon gyártott chipekre, ez tovább húzta lefelé az árfolyamot.

Az Nvidia árfolyama az utóbbi egy hónapban. Forrás: Google Finance

Mit tud a DeepSeek? A kínai startup papíron mindössze 5,6 millió dollárból fejlesztett legújabb MI modellje, a DeepSeek-R1 állítólag simán hozza ugyanazt a teljesítményt, amit a jelenlegi legjobb (jellemzően amerikai) megoldások. Mindezt a használt erőforrások töredékével, azok 2 százalékával.

A modellt mi is megnéztük, az tény, hogy az eddigi tesztek alapján az eredmények jók, és kiemelkedőek a matematika és a programozás terén. A DeepSeek teljesen más megközelítést alkalmaz az információk kinyeréséhez és feldolgozásához, mint a riválisok. A kínaiak azt állítják, hogy a versenytársaiknál jóval gyengébb Nvidia chipeket használtak, és ezt a hátrányt dolgozták le különféle innovatív megoldásokkal (az Nvidia szállíthatott hardvert Kínába, de nem a legjobb modelljeit).

Ezt azóta többen vitatják, köztük Elon Musk, a Tesla, vagy Alexandr Wang, a Scale AI vezérigazgatója is. Van esély arra, hogy a DeepSeek nagy méretű hardverfarmot hozott létre, ahol legalább 10 ezer, de egyes állítások szerint akár 50 ezer darab Nvidia Tensor A-100 grafikus kártya dolgozik (ezek gyengébb teljesítményű chipek, vagyis a minőségi hátrány mennyiséggel ellensúlyozhatták). Ebben az esetben a cég minimum 150 millió dollárt költött a fejlesztésre, de az összeg lehet ennek a tízszerese is. Azt nem tudjuk milyen és mennyi chipet használtak a kínaiak, a The New York Times szerint az viszont biztos, hogy a rendszer hatékonyságbéli javulása valódi.

Miért lehet ez baj az Nvidia-nak? Ha tényleg igaz, amit a kínai startup mond, az alapjaiban alakíthatja át az MI ellátási láncát. Ha egy régebbi, gyengébb chippel hasonló eredményt lehet elérni, mint az új drágával, az utóbbira kevésbé van vagy akár nincs is szükség az MI fejlesztéséhez.

Márpedig ezen a piacon az Nvidia szinte egyeduralkodó, tavaly júniusban a piaci részesedése 70 és 95 százalék között lehetett.

Miért mégsem akkora a baj, mint a piac gondolta? A piac a 17 százalékos zakóval azt árazta, hogy a DeepSeek, és az ahhoz hasonló modellek megjelenésével az Nvidia chipjei iránti kereslet drasztikusan csökkenni fog. Ez rövidtávon biztosan nem igaz, a keresleti oldal négy legnagyobb szereplője közül kettő, a Microsoft és a Meta máris bejelentette, hogy folytatja a dollár tízmilliárdok költését az MI fejlesztésekre. De az Amazon, és az Alphabet sem jelentette ki, hogy visszavágnák ezeket a kiadásokat. Ráadásul nagyon úgy néz ki, hogy a kínaiakat az amerikai kormányzat se szívesen engedi amerikai cégek közelébe.

Hosszútávon, ha tényleg nem csak a csúcsmodelleket lehet az MI fejlesztésére használni, csökkenhet a cég eredményessége, de a kereslet visszaesésére a piac növekedése miatt ebben az esetben sem kell számítani. A Jevons-paradoxon alapján, ahogy az MI egyre hatékonyabbá és hozzáférhetőbbé válik, a használata tovább nő, ez pedig a keresletet csak növeli az Nvidia termékei iránt.

Szintén hosszútávú tényező Trump bejelentése: négy év alatt akár 500 milliárd dollárt költhetnek a mesterséges intelligencia fejlesztésére az Egyesült Államokban. A Stargate projekt legjelentősebb technológiai partnerei pedig a Microsoft és az Nvidia lesznek. A Kína ellen már az első elnöksége alatt kereskedelmi háborút indító Trumptól, bármilyen szeszélyes is, nagy meglepetés lett volna, ha épp egy ilyen érzékeny szektorba engedi be a kínaiakat.

Trump tényleg problémát jelenthet a vállalatnak. Az amerikai elnök február elején jelentette ki, hogy akár 100 százalékos vámokat vetne ki a Tajvanon gyártott chipekre. Ez további esést eredményezett az árfolyamban, ugyanis az Nvidia, és a szektor összes szereplője a tajvani TSMC-re támaszkodik, és a vámok megemelnék a gyártási költségeket.

Hogyan tovább? A cég február 26-án teszi közzé az utolsó negyedévének eredményeit, és az elemzők továbbra is bizakodóak, az átlagos egy éves célár 174,9, és az árfolyamon már látszik is a korrekció. A Bank of America elemzője, Vivek Arya szerint

az Nvidia továbbra is jó pozícióban van, és a bevételei továbbra is robusztus ütemben fognak nőni.

The post Túlreagálta a piac, vagy valós veszély a kínai AI az Nvidiára? appeared first on Forbes.hu.