A kambrium korai időszakában, kb. 514 millió évvel ezelőtt élt őslény maradványát vizsgálták meg az Oxfordi Egyetem kutatói és kínai munkatársaik, majd a Science folyóiratban mutatták be eredményeiket.
Kiderült, hogy a ma élő puhatestűek (csigák, kagylók) őse egy lapos, mészváz nélküli, ám tüskés páncélt viselő meztelencsigaszerű lény volt. A rendkívüli állapotban fennmaradt kövületre Kína Jünnan tartományában bukkantak rá, az állatnak a Shishania aculeata nevet adták.
A néhány centis állat testét kitinből álló kemény, kúp alakú tüskék borították. A fejjel lefelé elpusztult és megkövült példányok alapján tudjuk, hogy az állat hasi oldala csupasz volt, és olyan mozgató izomzata lehetett, mint a mai csigák haslábi izomzata. A legtöbb mai puhatestűnek van mészváza, ám ennek a nagyon korai elődnek még nem volt.
A puhatestűek ma rendkívül változatos formavilágú csoport, a csigák, kagylók mellett olyan fantasztikus intelligenciájú lények is ide tartoznak, mint a lábasfejűek (polipok, tintahalak). Erre a sokféleségre jórészt már a létük korai időszakában, a kambriumi robbanás idején szert tettek – ekkor alakultak ki a mai élővilágunk alapjai. Azonban emiatt a sokféleség miatt is rendkívül izgalmas kérdés az evolúciójuk, hiszen nehéz elképzelni, hogy az osztriga és a polip egyazon őstől erednek.
A kutatók olyan rendkívüli, mikroszkopikus részletekre is rábukkantak, amelyekből kiderült, miként választották ki a kis tüskéket az ősi puhatestűek. Az állat tüskéi tövénél századmilliméteres nagyságú kis csatornácskákat találtak, amelyeken keresztül az alattuk lévő speciális sejtnyúlványok, úgynevezett mikrobolyhok kiválaszthatták a kitint. (Hasonló sejtnyúlványaink nekünk is vannak, ezek segítségével tudjuk a beleinkben a tápanyagokat felszívni.)
Gyakorlatilag az ős-puhatestű hátán egy bio-3D nyomtató volt. E kiválasztási módszert egyébként számtalan gerinctelen állat alkalmazza testének egyes részeihez.
A mai puhatestűek közt is vannak, amelyek efféle tüskéket viselnek, ám ma már szervetlen mészből készülnek ezek, nem pedig szerves kitinből. A pörgekarúak és a mohaállatkák körében azonban mindmáig találhatunk kitinből készült tüskéket.
Ezek az állatok, a puhatestűekkel és a gyűrűsférgekkel közös csoportot (Lophotrochozoa) alkotnak, és úgy tűnik, a mai mészvázak elődje még szerves tüskékből állt. Ilyen szerves tüskéi lehettek mindezen állatcsoportok egykori közös ősének.
The post Tüskés meztelencsiga volt a puhatestűek őse first appeared on National Geographic.
