A majomhimlő legutóbb 2022-ben került a figyelem középpontjába, amikor az Egészségügyi Világszervezet (WHO) globális egészségügyi vészhelyzetet hirdetett a betegség miatt. A fertőzésért felelős vírus ezt megelőzően évtizedeken át okozott problémát Afrikában, a nyugati sajtó újabban főként azért figyelt fel a kórokozóra, mert mostanában Európában, Amerikában és Ázsiában is felbukkant.
A WHO 2022 után a közelmúltban, augusztus 14-én ismét globális egészségügyi vészhelyzetet rendelt el a majomhimlő kapcsán. Mit is jelent a gyakorlatban a döntés, mit tudunk a majomhimlőről, miként védekezhetünk ellene, illetve melyek a legfenyegetettebb területek? Dr. Kemenesi Gábor virológust, a Pécsi Tudományegyetem docensét, a Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetőjét kérdeztük.
Az összehangolt fellépést segítik
Mint a kutató kiemeli: a globális egészségügyi vészhelyzet hallatán nem kell pánikba esni, a WHO bejelentése valójában csak a koordinált nemzetközi összefogást segíti járványhelyzetben. Sokan most attól tartanak, hogy újabb pandémia és lezárási hullám következik, de erről szó sincs, a cél az összehangolt védekezés, a járvány korlátozása.
NIH-NIAID / IMAGE POINT FR/ BSIP / Universal Images Group / Getty Images Egy majomhimlős beteg kézfején a jellegzetes kiütések a gyógyulási fázisban. Majomhimlőjárvány a Kongói Demokratikus Köztársaságban.
Ahogy a Covid-19 esetében, úgy a fejlett országok a 2022-es majomhimlő-járvány közepette is felhalmozták a vakcinakészleteket, hiszen nem lehetett tudni, a kórokozó esetleg kitör-e az MSM (men who have sex with men) közösségből, és új helyeken jelenjen meg. Eközben a döntéshozók megfeledkeztek arról, hogy Afrikában még mindig tombol a járvány, a védekezésre viszont önerőből nem maradt ott kapacitás. A mostani felismerés lényege, hogy érdemes gyorsan felvenni a harcot a majomhimlővel az érintett területeken, mielőtt még nagyobb lenne a baj.
A jelenlegi és a 2022-es vészhelyzet között – amely egyébként még most is tart – lényeges hasonlóságokat és különbségeket lehet felfedezni.
A legfontosabb párhuzam, hogy nem várt mintázatban, nem várt növekedést mutat a vírus. 2022-ben Afrikából kitörve több országban is megjelent, és az MSM közösségben megtalálta azt a közeget, amelyben jól tudott terjedni
– mondja a 24.hu-nak Kemenesi Gábor.
Hozzáteszi: a 2022-es járvány jelenleg takaréklángon ég, mert a vakcináció és a fokozott figyelem vissza tudta szorítani, igaz, még mindig akadnak esetek. A mostani helyzet leginkább azért egyedi, mert a kórokozó újabb arcát ismerjük meg: Középkelet-Afrikában és Nyugat-Afrikában óriási terjedést mutat.
Kemenesi Gábor szerint jelen pillanatban technikailag valójában három járványról beszélhetünk. 2024-ben az afrikai járványügyi központ hirdetett elsőként vészhelyzetet a teljes kontinensre, a történelem során először – valószínűleg erre válaszul, a helyzetet elemezve lépett be a WHO is.
A vírus új arca
A három járvány három, genetikailag jól elkülöníthető vírusváltozatnak tudható be:
az első honos régiója a Kongói Demokratikus Köztársaság nyugati része,
a második Nyugat-Afrikára jellemző, ott gyakorlatilag állandóan jelen van, és ez felelős a 2022-es hullámért,
a harmadik pedig az első egy újabb típusa, és most főként ez áll a globális egészségügyi vészhelyzet hátterében.
A kongói változat kapcsán a szakértő szerint „klasszikus” történetről van szó: a régiót magára hagyták, miközben több évtizednyi adat támasztja alá a helyi rágcsálók által embereknek átadott fertőzéseket. A gyors terjedést nagyban segítette a terület brutális népességrobbanása és a természetes erőforrások felélése.
„Nincs elegendő élelem, a bozóthús fogyasztása pedig teljesen általános. A legfőbb probléma a különféle erdei rágcsálók, az egérfélék és mókusfélék egyre gyakoribb elejtése, ezekről jelenleg úgy gondoljuk, hogy a vírus természetes gazdái, de egészen biztosan a hordozói. Egyre több a kontakt, ami a fertőzések számát is növeli” – állapítja meg Kemenesi Gábor.
A vizsgálatok az utóbbi időkben feltárták az egyes és a kettes genetikai vonal esetében is a kettéválást. A fentebb taglalt 1-es változat A verziója a rágcsálókkal való érintkezés útján terjed, a B verziója pedig 2023-ban kezdte megmutatni magát az ország keleti részében.
A szakemberek a genetikai mintázatot elemezve megállapították: az 1-es változat A és B vonala több száz évvel ezelőtt különülhetett el.
„A majomhimlő fő üzenete emiatt az, hogy a kórokozó verziói mindig is jelen voltak csendben, csak éppen most értük el azt a pontot, amikor nagyobb a népesség, több bozóthúst esznek, és az emberek mobilisabbak. Igen fontos faktor továbbá, hogy az 1970-es, 1980-as évek óta nincs feketehimlő-vakcináció, emiatt mind idősebb korosztályokat tud elérni a majomhimlő, amely egyre inkább betölti a fekete himlő helyét” – emeli ki Kemenesi Gábor.
A vakcina jelenti a megoldást
A 2022-es járványkor széles körben elterjedt az az elképzelés, hogy a majomhimlő a meleg közösségek betegsége. A kutató szerint ez a felfogás rendkívül károsnak és tévesnek tekinthető.
A vírusok nem így működnek, és mára a majomhimlő esetében is jobban megmutatta magát a kórokozó. Jelen van zsúfolt menekülttáborban, családi közegben, terjed a rágcsálóvadászat miatt, heteroszexuális kapcsolatokon keresztül, illetve egyéb módokon. A WHO nagyon helyesen cselekedett: minden erőt szükséges most bevetni, Afrikában takaréklángra kell tenni a vírust
– nyilatkozza.
Varga Jennifer / 24.hu Dr. Kemenesi Gábor
A rágcsálók miatt nincs rá esély, hogy a kórokozót teljesen kiirtsuk, a visszaszorítás viszont megoldható a vakcinációval. A védőoltásokat a fekete himlő kapcsán már sikeresen vetették be, itt a vírus gyakorlatilag eltűnt a föld színéről, mára csak két laboratóriumban van jelen.
A WHO nemrégiben kiadott stratégiájában éppen a vakcináció bevezetésének, a terjedés megértésének, valamint az Afrikából kihurcolt esetek minél hamarabbi felismerésének fontosságán van a hangsúly. Kemenesi Gábor hozzáteszi: az Afrikán kívüli esetszám annál nagyobb lesz, minél súlyosabb a kontinensen a járvány.
A védekezés egyetlen megbízható módszere jelenleg a vakcina. Ugyan a 2022-es járvány kapcsán elkezdődtek a klinikai tesztek egy ígéretes antivirális hatóanyaggal, ám ez nem váltotta ki az embereknél a várt hatást, így egyelőre nincs gyógyszeres kezelés, csak szupportív terápia érhető el.
A fekete himlő esetében megtanult gyűrűvakcinációs protokoll jól működik, ehhez egy, eredetileg a fekete himlőre létrehozott védőoltást használnak. A majomhimlő elleni vakcinákat még nagyban fejlesztik, több már a klinikai stádiumban van, és előbb vagy utóbb, de elkészülnek.
Egyelőre a fekete himlő elleni védőoltás is bőven elég, ebből kellene megfelelő mennyiséget Afrikába juttatni, ott pedig minél szélesebb körben beadatni. Ha ez nem történik meg, a vírus idővel Afrikán kívüli országokban, megjósolhatatlan közösségekben is megtalálhatja az útját.
A szakember szerint összességében kijelenthető: a majomhimlő esetében nincs semmi meglepő. „Ugyanaz történik, amiről a szakértők ezerszer beszéltek már: korábban ismeretlen vírusok bukkannak elő, a régiek új tulajdonságaikat fedik fel, ennek oka pedig a túlságosan magas népességszám” – világít rá lapunknak.
Nem fogjuk elkapni a buszon
Ami az esetszámokat illeti: a 2022-ben megkezdődött járványban a világ 117 országában már közel 100 ezer, laboratóriumban igazolt esetet regisztráltak, ezek többségét Amerikában és Európában. Kemenesi Gábor szerint a korábbi trend folytatódhat, a járványos régiókba való utazások után, behurcolás révén juthat be a vírus más területekre. A szakértő hangsúlyozza:
A mostani járvány kapcsán tüneteket teljesen felesleges keresni magunkon, hacsak nem jártunk járvány sújtotta afrikai régióban, ahol szoros kontakt révén esélyünk volt a megbetegedésre.
A járványügyi hatóságok és orvosok feladata a járványos térségekből lázasan hazatérők monitorozása, a behurcolt esetek korai felismerése. A kórokozó rendkívül közeli érintkezéssel terjed, de, úgy tűnik, nem csak szexuális kontaktussal, hanem számtalan, sok esetben még nem is ismert módon.
Ami a tüneteket illeti: a szakértők számára problémát okozhat, hogy a kezdeti jelek elég általánosak, először magas láz és nyirokcsomó-duzzanat alakul ki.
Fontos leszögezni: nem csupán majomhimlő létezik a világon, Európának is megvan a maga himlője, a tehénhimlő, amelyet szintén rágcsálók hordoznak, így akár macskától is el lehet kapni. Évente néhány tíz esetet dokumentáltak szerte a kontinensen
– mondja Kemenesi Gábor.
A himlővírusok esetében általánosságban kijelenthető: a tünetek nagyban függnek attól, hogy az ember hol érintkezik a kórokozóval. Ha például a szembe dörzsölődik, a fertőzés kötőhártya-gyulladással kezdődhet, majd ebből alakulhat ki rendkívül súlyos szembetegség.
Brian van der Brug / Los Angeles Times / Getty Images
A himlőfertőzések jellemző tünetei a már említett láz és nyirokcsomó-duzzanat mellett a kiütések megjelenése, a konkrét betegség megállapításánál ez a kulcs. Majomhimlőnél a kiütések egyre csúnyábbá, váladékozóbbá válnak, végül megszáradnak.
A probléma az, hogy az elváltozásokban milliárdszámra hemzsegnek a vírusok. Mire egy beteg testét beterítik a kiütések, feltételezhetően buszra már nem képes szállni a rosszullét miatt, ehelyett otthoni közegében fekszik, a vele érintkező felületekre pedig átterjedhetnek a kórokozók. Ha például a betegágyból származó ágyneműt nem megfelelően kezelik, máris újabb fertőzések léphetnek fel a beteg környezetében.
További kockázat az enyhe tünetekkel lezajló megbetegedés, amely egyébként 2022 óta nagyban segíti az MSM közösségben történő terjedést. Az ezzel kapcsolatos tudatosság most is nagyon fontos.
The post Új arcát mutatja meg a majomhimlő first appeared on 24.hu.
