Egy új tanulmányban a dél-iraki Urukban használt hengeres pecsétek szimbólumai és a korai protoékírás kapcsolatait elemzik – számol be a Heritage Daily. Előbbi rendszert i. e. 4400 és 3400 között, utóbbit pedig i. e. 3350 és 3000 között használták a mezopotámiai városban.
Uruk az emberiség egyik legkorábbi városa, és vezető szerepet játszott a civilizáció fejlődésében. A településen használt hengeres pecséteket agyagtáblák felgöngyölésével és megjelölésével alakították ki, a minták lenyomatával mezőgazdasági termények, textíliák és egyéb termékek kereskedelmét követték nyomon. Később már kifinomultabb rendszert, úgynevezett protoékírást használtak, ebből fejlődött ki aztán az írás legkorábbi ismert formája.
A szakértők vizsgálatuk során a hengeres pecsétek szimbólumait vetették össze a protoékírás elemeivel, és hasonlóságokat találtak.
„Délnyugat-Ázsiában az ősi pecsételés és az írás feltalálása közötti szoros kapcsolatot régen felismerték, de a konkrét pecsétképek és jelformák közötti összefüggést alig vizsgálták” – nyilatkozta Silvia Ferrara, a Bolognai Egyetem munkatársa és a csapat tagja. A nagy kérdés az, hogy a pecsétminták hozzájárultak-e jelentősen az írás kialakulásához.
Az elemzés során kiderült, hogy az edényeket és a ruhaszállítást ábrázoló jelek utóbb protoékírásos szimbólumokká fejlődtek. Az eredmények segítenek jobban megérteni a civilizációnk szempontjából kulcsfontosságú folyamat, az írás megszületésének történetét.
The post Új részletek derültek ki az írás eredetéről first appeared on National Geographic.
