Miért érzi azt, ha külföldre utazik, hogy bárhol jár, minden egyre drágább? Az egyik oka ennek a magyar fizetőeszköz. Kétéves mélyponton jár a forint árfolyama az euróval szemben.
A Moody’s adósságbesorolási kilátásrontása után 415 forint fölött is járt az euró ára, a dollár pedig a 395 felett.
A Fitch ezzel ellentétes döntése sem hozott nagy javulást, 410 fölött maradt az euróárfolyam.
A környező országok valutáit ugyanakkor nem bünteti annyira a pénzpiac, mint a forintot: a lengyel zloty, a cseh korona és a román lej is stabilan állja a sarat. (A bolgár leva is persze, de ez nem meglepő, hiszen az árfolyamát 1997-ben előbb a német márkához rögzítették, majd, amikor Németország bevezette az eurót, akkor a közös uniós fizetőeszközhöz képest fixálták.)
Pontosan tíz évvel ezelőtt az eurót 307 forint körüli árfolyamon jegyezték, azóta 35 százalékot emelkedett az ára. A román lejhez képest ugyanennyi idő óta viszont csak harmadennyit, 12,4 százalékot erősödött az euró. A zloty még stabilabb volt az elmúlt évtizedben: alig 3,4 százalékot gyengült az euróval szemben, tizedannyit, mint a forint. A cseh korona pedig majdnem 10 százalékot erősödött az euróval szemben, miközben a többiek gyengültek.
Ennek egyik oka az lehet, hogy Magyarországgal szemben elég alacsony a befektetői bizalom. A hitelminősítőknél Románia kivételével utcahosszal verik Magyarországot a környező uniós tagállamok.
Az S&P-nél Magyarország besorolása BBB-, ami megegyezik Romániáéval,
a Moody’s-nál Magyarország Baa2 negatív kilátással, Románia pedig Baa3. A két minősítés között csak egy fokozat van, a negatív kilátás alapján pedig Magyarország könnyen Románia szintjére csúszhat le.
Románián kívül egyetlen európai uniós országnak van valamivel rosszabb minősítése, mint Magyarországnak. Ez Görögország, amely az S&P-nél szintén BBB-, de pozitív kilátással, tehát lehagyhatja Magyarországot. A Moody’s-nál egyelőre két fokozattal Magyarország alatt járnak a görögök, de a kilátás ott is pozitív, a hitelminősítő következő felülvizsgálatánál akár azonos szintre is kerülhet a két ország. A hitelminősítő a legutóbbi döntést a magyar kormányzat határozataival indokolta, amelyeknek következtében jelentős uniós forrást veszíthet el az ország, ami hozzájárulhat a GDP-növekedés lassulásához, illetve az államháztartás romló helyzetéhez. Azt is hozzátették: nem is látják a kormány részéről a szándékot a források megszerzése érdekében elvárt intézkedések meghozatalára.
A Moody’s negatív döntése után egy héttel a Fitch a korábbi negatív kilátást stabilra változtatta Magyarország esetében. Ennél a hitelminősítőnél Magyarország BBB besorolású, az unión belül csak a románok és a görögök vannak egy kategóriával mögöttünk BBB- fokozatban.
A bolgárok az S&P-nél és a Moody’s-nál is egy-egy fokozattal Magyarország fölött járnak, a kilátásaik is stabilak, a Fitchnél a besorolásuk szintén BBB, de pozitív kilátással. A horvátok három-három fokozattal vannak felettünk, a lengyelek az S&P-nél három, a Moody’s-nál négy fokozattal előzték meg Magyarországot, a csehek államadóssága hat, illetve öt fokozattal kapott magasabb minősítést, mint a magyaroké.
Válságos időszakokban pedig a befektetők a biztonságos eszközöket keresik, vagyis sokkal szívesebben fektetnek olyan papírokba, amelyeknek a minősítése magasabb. Ez az attitűd a devizaárfolyamokra is hat, hiszen, ha egy külföldi nagybefektető magyar állampapírba fektet, forintot kell vásárolnia, amitől erősödik a forint. Ha viszont eladja a forint értékpapírokat, és más devizába fektet, akkor gyengül a magyar fizetőeszköz.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tavaly nyáron közzétett tanulmánya is leszámolni próbál ezzel a mítosszal.
A régiós országok közül a magyarországi feldolgozóipar szorul a legtöbb behozatalra, a termelés importaránya meghaladja az 52 százalékot, miközben például Lengyelországban csak 25,6 százalék, Romániában pedig 17,3 százalékos a feldolgozóipar kibocsátáshoz mért behozatala. Ez azt jelenti, hogy a gyenge hazai devizán elért előny a magyar cégek számára jóval kisebb, mint egy lengyel vagy román cég esetében.
Az elmúlt években ráadásul felgyorsult az a tendencia, hogy a vállalatok a forint gyengülését érvényesítik az árakban. Az MNB számításai szerint jelenleg egyszázalékos forintgyengülés, 0,25–0,35 százalékkal emeli meg egy év alatt a fogyasztói árakat. Korábban egy ilyen mértékű árfolyamváltozás csak 0,1–0,2 százalékos drágulást hozott, vagyis most kétszer olyan gyorsan emeli az árakat a forint gyengülése, mint néhány éve. Az idén 9 százalékot gyengült a forint, ez nagyjából 3 százalékos áremelkedést eredményezhet.
Mindent összevetve ez azzal jár, hogy az exportáló cégek versenyelőnye is jóval kisebb a gyenge forint miatt, mint 2010 körül volt. Most egy 10 százalékos forint-leértékelődés már nem 7–8, csupán 6 százalékkal növeli egy átlagos kkv exportbevételét. A kedvező hatás tehát megvan, de jóval kisebb, mint 10–15 éve. Ráadásul, amit nyernek a cégek az exporton, azt eközben könnyen elbukhatják a belső kereslet visszaesésén.
A szerző a Bank360.hu munkatársa.
The post Utcahosszal vezet a forint a régiós valuták gyengülési versenyében first appeared on 24.hu.
