December 10-én az Egyesült Államok lefoglalt egy venezuelai tankerhajót, amely a vádak szerint szankcionált olajat szállított. Decemberre az Amerikai Haditengerészet már csapásmérő távolságban van a dél-amerikai ország partjaitól, és több tucat ember vesztette életét az állítólagos drogcsempész-hajók elleni műveletekben. Donald Trump a napokban úgy nyilatkozott, nem zárja ki a háború lehetőségét sem.
Washington arra hivatkozik, hogy Venezuela tudatosan árasztja el az Egyesült Államokat fentanillal. A caracasi vezetés szerint viszont a Trump-adminisztrációnak a nyomás növelésével egyetlen célja van: megszerezni Venezuela olajkészleteit.
Hogy a narkoterrorizmus elleni harc indokolná és jogilag megalapozná a beavatkozást, az finoman szólva is megkérdőjelezhető, amint erről a 24.hu bővebben írt. Ettől függetlenül hangzatos politikai narratíváról van szó, olyannyira, hogy Trump egy elnöki rendeletben tömegpusztító fegyverré nyilvánította a fentanilt, ami az USA-ban uralkodó opioidkrízis ellenére radikális lépés. Valójában viszont semmi sem támasztja alá, hogy Venezuela áll a fentanil- és kokaincsempészet mögött.
Drogháború vagy harc az olajért?
A DEA (az amerikai kábítószer-ellenes hivatal) szerint az USA-ba vízi úton érkező drog több mint háromnegyedét a Csendes-óceánon keresztül csempészik be, nem a Karib-tengerről. Nincs bizonyíték arra sem, hogy Venezuelában fentanilt állítanának elő. Az Egyesült Államokba szállított fentanilt, ami nagyjából ötvenszer erősebb a heroinnál, nagyrészt Kínában és Mexikóban állítják elő, és tengeri úton vagy a mexikói zöldhatáron csempészik be Amerikába. A kokain döntő része Kolumbiából származik, és a DEA tudomása szerint azt is a karibitól eltérő útvonalakon szállítják. Éppen ezért
Az USA történetében az sem volna precedens nélküli, hogy Washington az olajért indítson háborút. Bár az iraki inváziót az amerikai vezetés tömegpusztító fegyverekre és az Al-Káida-kapcsolatokra hivatkozva indította meg, ezek egyikét sem sikerült alátámasztani a háborút követően. A nyugati olajcégek, többi közt a korábban az idén elhunyt Dick Cheney alelnök vezette Halliburton, viszont hatalmas részesedéseket szereztek az iraki olajmezőkből.
Bár Venezuela csakugyan a világ legnagyobb bizonyított kőolajkészletével rendelkezik, az USA motivációja ez esetben jóval összetettebb.
The post Valóban a venezuelai olaj kell Amerikának? first appeared on 24.hu.
