Az alábbiakban az alcímben jelzett cikkhez szeretnénk az olvasók tényszerű tájékoztatása érdekében kiegészítéseket, illetve pontosításokat tenni. Az ÁTET az a törvény által felhatalmazott, a NÉBIH keretében működő testület Magyarországon, amely minden hazai állatkísérleti engedélykérelmet elbírál.
Az állatkísérletek végzéséhez az Európai Unióban ugyanis hatósági engedély szükséges – sajnálatos módon ez az információ (is) kimaradt az említett cikkből. A meglehetősen elfogult álláspontot tükröző írásban a szerző – számos helytálló adat közlése mellett – olyan negatív állításokat is megfogalmaz az állatkísérletekről, melyek ma már idejétmúltak és nem felelnek meg a valóságnak az Európai Unió és Magyarország esetében.
Az általánosító kijelentések helyett a pontos tájékoztatás jegyében fontos lett volna külön részletezni az EU-s és hazai állapotokat.
Három ilyen állítást szeretnénk helyreigazítani, ehhez azonban először egy látszólag kisebb jelentőségű pontosítást szükséges megtenni.
„Az EU állatjóléti törvénye (1985) szerint 2004-től tilos a kész kozmetikumok állatokon történő tesztelése, 2009-től kivételekkel, majd 2013-tól teljes egészében már az alapanyagok is a tiltás hatálya alatt állnak, mindezen felül szintén tilos az EU-n kívülről érkező minden bizonyíthatóan állatkísérletes termék forgalomba hozatala is.”
Az Európai Unió állatjóléti szabályait nem egyetlen „állatjóléti törvény” tartalmazza, hanem számos, az állatok különböző területű felhasználásához (haszonállatok, kísérleti állatok, vadon élő állatok, állatszállítás) illeszkedő jogszabályban, leginkább ún. Irányelvekben vannak lefektetve. A kozmetikumokkal folytatott állatkísérletek tiltása történetesen a Kozmetikai Irányelvben található.
A cikk szempontjából legrelevánsabb állatjóléti jogi dokumentum azonban nem ez, hanem a 2010/63-as „Irányelv a tudományos célokra felhasznált állatok védelméről”. Az állatkísérletek az EU-ban, így Magyarországon is, már több mint 10 éve ezen jogszabály alapján és hatálya alatt folynak. Idehaza az Irányelv joganyagát kisebb részben az Állatvédelmi törvény, nagyobb részben az állatkísérletekről szóló kormányrendelet tartalmazza.
Miért lényeges ezt hangsúlyozni? Azért, mert valószínűleg ennek a szabályozásnak a nem ismerete vezetett azokhoz a megalapozatlan és sajnos rosszhiszemű állításokhoz, melyek az olvasó számára torz képet festenek a valóságos állapotokról. Nézzük sorban ezeket (idézetek a cikkből):
a kutatási létesítmények, melyeket már eddig is rejtve tartottak a nyilvánosság elől, a munkájuk nagy része felett nagyon kevés hatósági ellenőrzéssel vagy felügyelettel bírnak.
A szerző szerencsétlen módon nem konkretizálja, hogy itt mely régióról ír, jóllehet a világ számos országában kiterjedt törvényi szabályozása van az állatkísérleteknek. A fentebb hivatkozott hatályos irányelv az egyik, ha nem a legszigorúbb rendelkezése az európai és a magyar állatjóléti jognak, és az állatkísérletet végző intézmények a legalaposabban ellenőrzött jogalanyai az állatjóléti szabályozásnak. Ahhoz, hogy valaki állatokon kísérletezzen, egy többlépcsős engedélyezési procedúrán kell átjutnia, amelyet követően többfajta ellenőrzési mechanizmusnak kell alávetnie magát.
Az ezek során feltárt hiányosságok esetén a szankciók széles skálájával kell szembe néznie. Ezen rendelkezések részletes ismertetése meghaladja a jelen írás kereteit (a mélyebben érdeklődők a hivatkozott jogszabályokban megtalálhatják őket), ezért itt és most csak a legfontosabbakat emeljük ki.
Annak az intézménynek, ahol a kísérletet végezni kívánják, általános intézményi engedéllyel kell rendelkeznie. Annak, aki állatkísérletet kíván tervezni vagy végezni, személyi jogosítványt kell szereznie. Ezt követően még egy külön engedély szükséges a konkrét állatkísérleti projektre.
Minden, egy tűszúrásnyi vagy annál komolyabb ártalmat okozó beavatkozás engedélyköteles. Ezt az illetékes megyei kormányhivatal adja ki, ennek azonban előfeltétele, hogy a fent említett ÁTET, mint szakértői testület a projekt ártalom-haszon elemzése alapján engedélyezhetőnek minősítse a benne foglalt kísérleteket.
Az engedélyt kapott állatkísérleteknek a jogszabályoknak és az engedély feltételeinek megfelelő végrehajtását egyfelől az intézmény Munkahelyi Állatjóléti Bizottsága, másfelől a területileg illetékes kormányhivatal ellenőrzi. A szankciók a pénzbírságtól kezdve az állatkísérlet felfüggesztésén át a projektengedély visszavonásáig terjedhetnek. Aki genetikailag módosított állatokkal kíván kísérleteket folytatni annak a Géntechnológiai törvényben előírt engedélyeket is meg kell szereznie, ha pedig természetvédelmi célú a kutatás, a területileg illetékes természetvédelmi hatóság engedélyére is szükség van.
Az állatok felhasználásával végzett orvosbiológiai kutatások nagyrészt titkos folyamatok.
Ez az állítás az EU és Magyarország esetében egészen biztosan nem helytálló. A fentebb hivatkozott hatályos irányelv előírja, hogy minden kérelmezett állatkísérleti projektről úgynevezett „nem szakmai jellegű összefoglalót” kell írnia a kérelmezőnek, amely összefoglaló közérthető nyelvezettel és stílusban ismerteti az állatkísérlet tudományos indokoltságát és várható hasznát, a benne felhasználni tervezett állatok faját és számát, az állatokat a kísérletek során érő fájdalmat, szenvedést kínt és maradandó károsodást, valamint az ezek minimalizálását célzó intézkedéseket (az úgynevezett „3R követelmény”, erről lásd lejjebb). Az engedélyt kapott projektek ezen összefoglalóit a tagállamok feltöltik egy nyilvános központi uniós adatbázisba, mely mindenki számára hozzáférhető, a benne lévő összefoglalók különböző szempontok szerint szűrhetők és kulcsszavakra kereshetők.
Hogy hány állatot tenyésztenek kutatási célokra, tartanak laboratóriumokban és használnak fel kísérletekben, azt a világ szinte bármely országában érvényes jelenlegi szabályozás szerint lehetetlen megmondani.
Ismét fontos kiemelni, hogy az Európai Unióban egészen pontos adatokkal rendelkezünk a tudományos célokra felhasznált állatok számát illetően. A 2010/63-as irányelv további előírása ugyanis az éves és ötéves adatszolgáltatási kötelezettség.
Az éves adatok tartalmazzák az adott évben kísérletekben felhasznált állatok faját és számát a kísérletek súlyossága és célja (pl. alapkutatás, gyógyszerfejlesztés, vakcina előállítás, természetvédelem stb.) szerinti lebontásban. Az ötéves jelentések adnak számot a hatósági tevékenységről (engedélyezések, ellenőrzések, szankciók) továbbá a kutatási célokra tenyésztett, de kísérletekben fel nem használt állatok számáról. Ezek az adatok is nyilvánosak, és az Európai Bizottság honlapján elérhetőek. A szerző által forrásként megjelölt Cruelty Free állatvédő szervezet honlapján szereplő, Európára vonatkozó számok is ezekből a jelentésekből származnak.
Végül fontosnak tartjuk egy, az állatkísérletekre vonatkozó további előírásról beszélni, melyről, sajnos, a cikkben egy árva szó sem esik, pedig ma már elvárás, hogy aki tollat (billentyűzetet) ragad a témában, az legalább említse meg. A 3R elv kötelező alkalmazásáról van szó. A név három angol szó kezdőbetűjéből ered: replacement (helyettesítés), reduction (csökkentés), refinement (tökéletesítés). Hogy mit kell ezek alatt érteni, arra álljon itt az Állatvédelmi törvény szövege:
„(1) Amennyiben lehetséges, az állatkísérlet helyett élő állatok felhasználását nem igénylő, tudományosan elfogadott módszert vagy vizsgálati stratégiát kell alkalmazni.
(2) Az állatkísérlet során felhasznált állatok számát a lehető legnagyobb – a kísérlet eredményességét még nem veszélyeztető – mértékben csökkenteni kell.
(3) A tenyésztés, szaporítás, elhelyezés és gondozás, valamint a kísérlet során alkalmazott módszereket a lehetséges mértékben tökéletesíteni kell az állati fájdalom, szenvedés, kín vagy maradandó egészségkárosodás elkerülése vagy a lehető legkisebb mértékűre csökkentése érdekében.”
A 3R-nek ma már rendkívül kiterjedt irodalma van, és rengeteg gyakorlati útmutatót lehet találni hozzá. Alkalmazása alapvető feltétele bármely állatkísérleti projekt engedélyezésének.
A fentiek fényében talán nem alaptalanul állíthatjuk, hogy az állatkísérletek végzése messze nem szabályozatlan, nem titkos, és az állatok millióinak szenvedése a lehetséges minimálisra korlátozódik. Mindezekkel együtt sem gondoljuk azonban, hogy az állatkísérletekről folytatott értelmes és tárgyszerű vitának ne lenne helye.
The post Valóban titkosak és ellenőrizetlenek az állatkísérletek? first appeared on National Geographic.
