Ausztriában, Németországban és Hollandiában is erősödött a jobboldal, illetve a szélsőjobboldal a vasárnapi európai parlamentii (EP) választásokon, de a legdrasztikusabb változás Franciaországban történt.
Itt ugyanis a radikális jobboldali
Artur Widak / NurPhoto / Getty Images Marine Le Pen és Jordan Bardella parlamenti választási plakátjai Párizsban 2024. június 2-án.
A mandátumok aránya is megdöbbentő: 30:13-ra „győzött” az NT az Újjászületés fölött. A francia szélsőjobb így majdnem másfélszer annyi képviselőt küldhet az EP-be, mint Magyarország összesen.
Az Európai Parlamentben korántsem földcsuszamlásszerű a szélsőjobb térnyerése – ezt hétfői cikkünkben már részletesen elemeztük. A franciaországi eredmények azonban jelentős változásokat indítanak el. Emmanuel Macron francia köztársasági elnök ugyanis bejelentette, hogy előrehozott választást ír ki június végére (a második fordulót július elején rendezik majd). Macron döntése politikai öngyilkosságnak tűnhet, amikor pártja az utóbbi évek leggyengébb szereplését mutatta fel. Ám valószínűleg az előrehozott választásokkal a saját legitimitását szeretné biztosítani (hasonlóan Pedro Sanchez spanyol miniszterelnökhöz) a következő évekre. A francia elnökválasztások ugyanis még messze vannak, Macronnak pedig addig is kormányzóképes parlamentre van szüksége.
Vitatja ugyanakkor ezt a BBC munkatársa, Hugh Schofield. Szerinte ugyanis Macron folytathatta volna a kormányzást, elmagyarázva a szavazóknak, hogy az európainál sokkal fontosabb választásokon még korrigálhatják ezt a szélsőjobboldali előretörést. A BBC által megkérdezett francia szakértők is ezt hangsúlyozták: Franciaország de Gaulle elnök alkotmánya alapján kormányozható kisebbségből is.
A francia alkotmány legtöbbet emlegetett, 49.3. pontja alapján ugyanis a jelenleg is csupán relatív többségben lévő Macron el tudta volna kormányozni az országot, el tudta volna fogadtatni a szükséges törvényeket és végrehajthatta volna az általa ígért reformokat. Ehelyett Macron valószínűleg azért döntött az új választások kiírása mellett, mert személyesen megalázó volt számára az a vereség, amit a Nemzeti Tömörülés mért a pártjára.
Más verzió szerint Macron esélyt akar adni a mérsékelt pártoknak arra, hogy egyesítsék az erejüket, és kiszorítsák a szélsőjobboldalt a parlamentből, vagy legalábbis az EP-választásokhoz képest mérsékeljék a Nemzeti Tömörülés sikerét. Ám ezt a verziót a párizsi Le Monde egyik vezető szerkesztője, Nicolas Chapuis kérdőjelezte meg hétfőn délelőtt, amikor online válaszolt a francia lap olvasóinak kérdéseire.
Az egyik olvasó például azt kérdezte, hogy a június 30-ára összehívott, előrehozott választásokra hogyan tud felkészülni például a megosztott baloldal. Szerinte ugyanis ehhez nem elég három hét. Chapuis válaszában rámutatott arra, hogy A baloldali választási szövetség tavaly októberben a gázai konfliktus miatt bomlott fel, a Jean-Luc Mélenchon vezette populista baloldali párt, az LFI (La France insoumise) ugyanis ellenezte, hogy a Hamászt terrorszervezetnek minősítsék, erre egy másik baloldali erő, a Szocialista Párt gyakorlatilag felfüggesztette a választási szövetségben való részvételét.
Luc Auffret / Anadolu / Getty Images Baloldali tüntetők közvetlenül a választás után az első helyen végzett szélsőjobboldali párt elleni tüntetésen a párizsi Place de la Republique téren 2024. június 9-én.
Macron lépése tehát kevés racionális tényezővel magyarázható – azon kívül, hogy Le Penék ezt követelték az elnöktől –, ezért merülhet fel számos elemzőben a személyes sértettség mint döntési faktor. Ráadásul Macron ezzel fokozhatja a Nemzeti Tömörülés sikerét, óriásit bukást kockáztatva az előrehozott választásokon.
Mind Franciaországban, mind külföldön rossz ötletnek tartják ezért az előrehozott választásokat. Nemcsak a „győzteshez húzás” erősítheti ugyanis a Le Pen-féle Nemzeti Tömörülést, de az sem igaz, ha az eddig otthon maradó választókat aktivizálnák, akkor mérsékeltebb pártokra szavaznának az emberek. Éppen a Le Monde-on megjelent egyik elemzésben szögezi ugyanis le Pascal Perrineau professzor, választási szakértő, hogy a nagyobb mozgósítás még nagyobb Le Pen-győzelmet hozna. Különösen a fiatalok szavaznák kisebb számban, az ő mozgosításuk azonban a Nemzeti Tömörülés további erősödését hozhatja, ugyanis a párt körükben nagyon erős támogatottságot élvez.
Vagyis a megfigyelők szerint. Ám ahelyett, hogy a saját programját valósította volna meg, és a franciák elszegényedésének megállításán, az ország gazdasági teljesítményének javításán, a klímapolitikán dolgozott volna, most egy újabb választással felesleges hazárdjátékba ment bele.
Indoka erre pedig mindössze az volt, hogy egyszerűen nem hagyhatja figyelmen kívül Le Penék magas támogatottságát.
Persze szavakban megint erősnek bizonyult Macron: arról beszélt az EP-választás után, hogy a nacionalisták és demagógok veszélyt jelentenek, ám azt nem volt képes megmagyarázni, hogy ha ilyen veszélyesek ezek az erők, akkor (saját személyes sértettségén túl, amiről persze nem beszélt), miért ad nekik lehetőséget a hatalomra kerülésre. Ugyanis a Nemzeti Tömörülés most már valóban a hatalom megragadására készül. Miniszterelnök-jelöltjük máris megvan: Jordan Bardella mindössze 28 éves, ám rendkívül ambiciózus.
Marine Le Pen pedig arról beszélt a választási siker után, hogy egy „gyönyörű és népszerű erő” emelkedett fel az egész országban. Ebben persze neki sem volt igaza, hiszen épp a BBC és a Le Monde hívja fel a figyelmet arra, hogy Párizs és a francia vidék egészen másképp szavazott.
Frederic Petry / Hans Lucas / AFP Emmanuel Macron francia köztársasági elnök televíziós nyilatkozatban jelentette be a nemzetgyűlés feloszlatását az európai parlamenti választások eredményét követően. Ennek következtében a francia választók 2024 június végén ismét az urnákhoz járulnak, hogy leadják szavazataikat a parlamenti választásokon.
A BBC felhívja a figyelmet arra is, hogy Marine Le Pen politikája nagyon ügyesen ötvözte a marketingszemléletet egyfajta valódi „méregtelenítéssel”. Azaz nemcsak ügyes politikai reklámokkal élt, nemcsak a fiatalabbak hatékonyabban elérő platformokon (például a TikTokon) kampányolt, hanem megszabadult a legveszélyesebb szélsőjobboldali elemektől is pártján belül.
Ráadásul ehhez a nemzetközi politikában is tartja magát: az Európai Parlament legjobboldalibb frakciója, az Identitás és Demokrácia (ID) ugyanis kizárta az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű szélsőjobboldali pártot. A német szélsőségesek listavezetőjéről, Maximilian Krahról kiderült ugyanis, hogy Oroszország pénzelte a kampánya egy részét, majd házkutatást tartottak nála, mert az asszisztense Kínának kémkedhetett.
Krah ezután nyilatkozott úgy, miszerint nem eredendően bűnös mindenki, aki valaha SS-egyenruhát viselt. Mindez Franciaországban, amelynek nagy részét a német nácik – köztük az SS emberei – megszállták 1940-ben (a fennmaradó francia területeken pedig egy bábállamot kreáltak Vichy székhellyel), ez teljes egészében elfogadhatatlan. Így az AfD kizárásáról Marine Le Pen döntött.
The post Várhatóan óriásit bukik Macron azzal, hogy új választásokat írt ki a szélsőjobb előretörése után first appeared on 24.hu.
