430-830 ezer négyzetkilométernyi területen került veszélybe a mezőgazdasági talajok széntartalma Európában, különösen a hűvösebb, nedvesebb régiókban. Ez az EU és Nagy Britannia összes mezőgazdasági területének 23-44 százalékát jelenti. Nincs veszélyben 260-500 ezer négyzetkilométernyi terület, és e helyek még további szén raktározására is képesek lehetnek.

Jól tudjuk, hogy a jelenlegi mezőgazdálkodás mennyire nem fenntartható, és mennyire rombolja a talajt. Ez ahhoz vezet, hogy végzetesen kimerülhetnek a tápanyagforrások, és kevesebb termény nőhet bennük. A szakemberek szerint az európai talajokat aktívan kell védeni, például csökkenteni a mélyszántást, hatékonyabb vetésforgót alkalmazni, talajtakaró növényeket ültetni, emellett szervestrágyázásra van szükség, és mélyebben gyökerező növényekre.

Az Európai Unióban a talajok felső rétege több mint tízszer annyi szenet tartalmaz, mint az EU teljes üvegházgáz-kibocsátása. Ez azonban nemcsak a szénmegkötés miatt fontos, hanem a talaj szerkezetének, tápanyag- és vízmegtartó képességének is jót tesz, emellett ellenállóbbak a szénben gazdagabb talajok a környezeti stresszhatásoknak is.

Bár a talaj szénmegkötő képessége véges, ennek a végpontja eltérő a talajtípusoktól, vagy épp az adott hely klímájától függően. A kutatók most mindezen szempontokat figyelembe véve térképezték fel, hol a legnagyobb a baj az EU területén a talajokkal.

Általánosságban ugyan valóban a nyugat-európai régióban találni több veszélyeztetett talajú területet, ám hazánkban is igen nagy területen találhatunk ilyen, szén szempontjából leromlott állapotú talajokat. Azt se szabad elfelejteni, hogy a talajban nemcsak a szén mennyisége lényeges, hanem számtalan más tényező is befolyásolja, mennyire lehet hatékonyan termelni benne, és mennyire őrzi meg ezt a képességét a talaj. Ezekre sem hat pozitívan az a kizsigerelő mezőgazdálkodás, amelyet sajnos a világ legnagyobb részén folytatnak.

The post Veszélyesen csökken az európai talajok széntartalma first appeared on National Geographic.