Egyre romlik az Adriai-tenger ökológiai állapota. A túlhalászat és a tengeri élőhelyek leromlása miatt a palackorrú delfinek természetes táplálékforrásai is megfogyatkoztak. Egy friss kutatás szerint sok állat ma már rendszeresen a halászhajókat követi, hogy a hálókba akadt halakból vagy a visszadobott zsákmányból jusson élelemhez – írja a Today.
A vizsgálatok alapján az Adria északi és középső térségében gyakorlatilag már csak a palackorrú delfin fordul elő rendszeresen a cetfélék közül. Más fajok a táplálékhiány miatt fokozatosan más élőhelyekre húzódtak. A cápák és ráják állománya az elmúlt hat évtizedben 90 százalékkal csökkent.
A Frontiers in Mammal Science folyóiratban megjelent tanulmányban a kutatók nyolc éven át figyelték a delfinek viselkedését Marche és Veneto partvidékén. Közel 5000 négyzetkilométeres tengeri területet vizsgáltak, összesen 859 megfigyelést végeztek halászhajók közelében, több ezer fénykép készítettek az állatok hátúszóiról. Ezek alapján egyedileg is tudták azonosítani a delfineket.
Becsléseik szerint a két vizsgált térségben több mint ezer palackorrú delfin él, és az állomány 86-90 százalékát legalább egyszer látták, amint fenékvonóhálós halászhajók körül táplálékot keresett.
A jelenség oka az, hogy a Földközi-tenger napjainkban a világ egyik leginkább túlhalászott tengere. A halászat mértéke közel kétszerese annak, amit az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete még fenntarthatónak tart. Az Adria különösen érintett, mivel itt széles körben alkalmazzák a fenékvonóhálós halászatot. Ez a módszer a halállomány csökkentése mellett a tengerfenék élőhelyeit is súlyosan károsítja, így hosszú távon az egész tengeri ökoszisztémát veszélyezteti.
A szakemberek szerint ennek a viselkedésnek komoly veszélyei vannak. A delfinek könnyen belegabalyodhatnak a hálókba, ami akár fulladáshoz is vezethet. A hajómotorok állandó zaja zavarhatja kommunikációjukat, sőt halláskárosodást is okozhat, miközben a halászhajók környezetében nagyobb mértékben vannak kitéve különféle szennyező anyagoknak. A zsákmányért folyó versengés ráadásul a delfincsoportok természetes viselkedését is megváltoztathatja.
A kutatók úgy vélik, hogy az egyre fogyatkozó természetes táplálékforrások miatt sok esetben ez jelenti a delfinek számára az egyetlen esélyt a megfelelő mennyiségű élelem megszerzésére.
A vizsgálat szerint nem mindenhol egyforma mértékű ez a jelenség. Veneto térségében a megfigyelt halászhajók körül minden negyedik esetben jelentek meg delfinek, Marche partjainál már a hajók háromnegyedét követték. Ez azt mutatja, hogy egyre inkább alkalmazkodtak a halászhajókhoz ezen a területen.
A tanulmány vezető szerzője, Giovanni Bearzi szerint a palackorrú delfinek hosszú távon és következetesen követik a vonóhálós halászhajókat, ami azt jelzi, hogy egyre nagyobb mértékben függenek ettől a táplálékszerzési lehetőségtől. Bár a halászati tilalmi napokon önállóan kell zsákmány után kutatniuk, amikor a hajók ismét kifutnak a tengerre, a delfinek elsőként a hálók körül jelennek meg. A kutatók szerint ez jól mutatja, milyen súlyos hatással van a túlhalászat az Adria élővilágára.
Korábban megírtuk, hogy a delfinekre is negatív hatással van a háború és beszámoltunk arról is, hogy miért nem válhat valósággá Kocsi álma a balatoni delfinekről.
The post Vészjelzés az Adriáról: ezért üldözik a delfinek a halászhajókat first appeared on Sokszínű vidék.
