Friss Hirek

Visszaesett a tigrisáru-kereskedelem

A University College London és két állatvédő szervezet közös kutatása jelentős sikerről számolhatott be a veszélyeztetett tigrisek és leopárdok védelme terén, azonban a kis léptékű illegális kereskedelmet még nem sikerült felszámolni.

Az 1990-es években még Dél-Korea volt az egyik legfőbb nagymacska (köztük a súlyosan veszélyeztetett szumátrai tigris és amuri leopárd) csontfeldolgozó, azonban a jól végrehajtott kereskedelmi korlátozások, tiltások, valamint a fogyasztás változásai igen jó hatással voltak. Ehhez nagyban hozzájárult Dél-Korea gazdasági fejlődése, és persze az, hogy társadalmilag egyre kevésbé elfogadott az efféle termékek használata, kereskedelme.

„Optimizmusra ad okot, hogy alig 30 éve Dél-Korea még a világ egyik legfőbb tigriscsont-piacának számított, 1970-1993 között mintegy 750 tigriscsontváznak megfelelő mennyiségű csontot importáltak.

Az, hogy sikerült ezt a nagy léptékű és fenntarthatatlan kereskedelmet beszüntetni, hatalmas természetvédelmi fegyvertény

– mondta Joshua Elves-Powell, a kutatás vezetője. „Emellett azonban fontos kihangsúlyozni, hogy szükség van arra is, hogy a dél-koreai kormány az illegális, mindmáig fennálló, kis léptékű és jórészt figyelmen kívül hagyott kereskedelem ellen is fellépjen.”

A tigris testrészeket az úgynevezett tradicionális orvoslásban, illetve státuszszimbólunként egyaránt felhasználták. Az amuri leopárd egykor Koreában is élt, ám az 1970-es évekre kipusztult az országból a vadászata miatt.

Bár Dél-Korea 1993-ban csatlakozott a CITES-egyezményhez, amely szabályozza az élőlények kereskedelmét, és a hivatalos kereskedelemnek ezzel vége szakadt, de a kis tételű illegális kereskedelem ettől még nem szűnt meg. A nagy mennyiségű tigriscsont-kereskedelemnek azonban teljesen befellegzett, még a bűnszervezetek sem foglalkoznak vele.

Tigrisbor… A méregdrága „csodaszert” tigris alakú üvegben árulják.
Forrás: Wikimedia Commons

Az illegális kereskedelemben cserélnek gazdát az állatbőrök, illetve az úgynevezett tigrisbor, amelynek fő eleme a tigriscsont és szintén „gyógyhatást” tulajdonítanak neki. Néha ilyesmit online hirdetnek, holott illegális bármilyen formában az eladásuk. Ezen felül még az is kiderült, hogy számos turistaügynökség, amely Thaiföldre vagy Vietnámba visz utasokat, elviszi azokat olyan helyekre, ahol megvásárolhatják az otthon illegális tigris-termékeket.

A kutatók szerint különösen fontos a nagy nemzetközi repterek forgalmát figyelni, ugyanis mind a mai napig ezeken keresztül zajlik az illegális állatkereskedelem jó része.

The post Visszaesett a tigrisáru-kereskedelem first appeared on National Geographic.


Exit mobile version