Lévai Ferenc a társaság vezérigazgatója az MTI-nek elmondta, hogy a tavak 6-8 hete érdemi vízpótlás nélkül maradtak, miközben a tartós hőség és a párolgás tovább csökkenti a vízszintet a szigorúan védett természetvédelmi területen. Több tó kritikusan sekély, egyes tavakban teljes vagy részleges halpusztulás következett be.
Kiemelte: kezdeményezték a kialakult helyzet hatósági felülvizsgálatát, és együttműködnek az érintett szervezetekkel a további halpusztulás és természetvédelmi kár megelőzése érdekében.
A helyzetet nehezen érthetőnek nevezte annak fényében, hogy miközben Rétimajor hetek óta alig jut vízhez, ugyanennek a vízrendszernek a felső szakaszán továbbra is zajlik az öntözéses mezőgazdasági termelés.
Rámutatott arra, hogy a vízgazdálkodásról szóló törvény egyértelmű sorrendet állapít meg vízhiány esetére.
A probléma túlmutat a haltermelésen, fűzte hozzá, mivel a Rétszilasi-tavak országos jelentőségű természetvédelmi terület, Natura 2000-terület és nemzetközi jelentőségű Ramsari terület. Mintegy 220 madárfaj jelenlétét dokumentálták, és a jelenlegi rendkívüli aszály idején is több ezer madár használja a tavakat táplálkozó-, pihenő- és élőhelyként. A halastavak természeti értéke nem független a gazdálkodástól. A tavak feltöltése, a vízszintek szabályozása, a nád- és élőhelykezelés, valamint maga a haltermelés együtt tartja fenn ezt a különleges vizes élőhelyet.
A vezérigazgató azt mondta, hogy megoldást keresnek, ugyanakkor nehéz elfogadniuk, hogy miközben egy törvényben előrébb sorolt vízhasználatnál élő állatok százezrei pusztulnak és egy nemzetközileg védett vizes élőhely szárad ki, ugyanabból a vízrendszerből továbbra is jut víz öntözésre.
Ha egy halastó kiszárad, nemcsak a hal pusztul el, hanem vele együtt egy teljes vizes élőhely kerül veszélybe
– mondta Lévai Ferenc.
A halgazdaság területén 800 hektárnyi vízterülettel rendelkeznek, a feltöltésükhöz 10,5 millió köbméternyi víz kell, és 5 millió köbméter víz szükséges a vízszint fenntartásához.
Jelenleg nagyjából 3 millió köbméternyi víz maradt a tavakban, és folyamatosan pusztul a halállomány, mert annyi víz sem érkezik, hogy a párolgási veszteséget pótolja.
Már 60 hektárnyi vízterület cserepesre száradt, az egyik tó fenekén 15 hektáron aprómagkeveréket – görögszénát, szóját, retket – vetnek a bivalyoknak szükségmegoldásként, mivel a szárazlegelőn nem lesz más táplálékuk
– sorolta.
Jelezte: Rétimajor turisztikai és vendéglátó szolgáltatásai továbbra is zavartalanul működnek, a vendégeket fogadják.
Az Aranyponty Halászati Zrt. árbevétele tavaly meghaladta az 1 milliárd forintot, az előző évhez hasonlóan, adózott nyeresége 4 millió forintra csökkent a 2024-es 119 millió forintról.
Magyarországon 26 ezer hektáron üzemelnek tógazdaságok.
Megírtuk azt is, hogy 500 védett halat mentettek ki a kiszáradó kismarosi patakból és fokozottan védett halakat mentettek a kiszáradó izsáki tóból is. És újra kiszáradt a Dunántúl egykor népszerű horgásztava.
The post Vízhiány miatt 185 tonna hal pusztult el a rétimajori halastavakban first appeared on Sokszínű vidék.
