Zöld utat kapott az EU Starlink-alternatívája

Az Európai Bizottság véglegesítette az IRIS nevű európai műholdas szélessávú rendszer terveit, amely hosszabb távon az EU saját, stratégiai kommunikációs infrastruktúráját biztosíthatja.

A program most fontos mérföldkőhöz érkezett: elkészült a műholdkonstelláció részletes terve, megkezdődhet a gyártás előkészítése, valamint a földi infrastruktúra és az indítási szolgáltatások fejlesztése is. A Bizottság európai gyártókkal és az Európai Űrügynökséggel is megállapodást kötött. A végleges konstrukció a korábban tervezettnél 66-tal több műholdat tartalmaz, így az IRIS hálózata összesen 348 műholdból áll majd. Az ESA szerint a bővítés elsősorban a védelmi, biztonsági és vészhelyzeti képességeket erősíti.

Az első műholdak indítása 2029-ben kezdődhet, és a szolgáltatások is még ugyanabban az évben elindulhatnak. A rendszer méretét tekintve jóval kisebb lesz a Starlinknél, amely már több mint tízezer aktív alacsony Föld körüli pályán működő műholddal rendelkezik. Az IRIS azonban nem ugyanazt a piacot célozza. Elsősorban az EU tagállamai, valamint olyan partnerek használhatják majd, mint Norvégia és Izland, főként kritikus kommunikációra, katasztrófavédelemre, humanitárius feladatokra és határőrizetre.

A tervek szerint ugyanakkor később vállalkozások és magánfelhasználók előtt is megnyílhat a hálózat, főleg olyan térségekben, ahol a hagyományos vezetékes vagy mobilinternet nem érhető el, illetve nem elég megbízható.