Európa legnagyobb civil dróngyárát építette fel egy magyar cég Budapest határában. Az ABZ Innovation néhány év alatt jutott el a garázsban összerakott első prototípustól az amerikai piacig. A vámháborút kihasználva most még magasabbra emelkednek. Mutatjuk, miben van a versenyelőnyük a globális piacon, amit eddig Kína uralt.
Egy bernáthegyi kutya méretű drón száll fel a rétről. Ahogy a négy propeller forogni kezd, por száll fel a földről, majd a drón pillanatokkal később öt-hat méter magasba száll. Szenzorai pontosan bemérik a távolságot, a rákötött tömlőből pedig 225 baros vízsugár csapódik a szándékosan összefestékezett falra. Közben a drón meg se moccan, mintha odaszögezték volna. Alig telik el egy-két perc, és a fal ismét tiszta.
Szentendre és Budakalász között járunk, az ABZ Innovation vadonatúj gyártócsarnokától pár lépésre. A réten, ahol a tesztelés folyik, nincs sem toronyház, sem szélerőmű, de képzeljük el, hogy ugyanez a drón nem pár méterre száll fel, hanem sok emelet magasan egy irodaház ablakait vagy egy szélerőmű lapátjait tisztítja épp – egy amerikai nagyvárosban vagy épp egy skandináv szélerőmű-farmon. A határ szinte végtelen, az ABZ drónjai lassan mindenhol ott vannak, de legalább negyven országban már biztosan.
Ludvigh Károly ABZ Drones
Európában az ipari, civil dróngyárak közül mára ez, a nyáron elkészült, szeptemberben hivatalosan is átadott üzem a legnagyobb kapacitású. De pontosan mit is csinálnak ezek az eszközök, mit jelent a civil dróngyár?
Az úgynevezett heavy duty action drónok – magyarul talán munkadrónok – nem egyszerűen adatot gyűjtenek, hanem konkrét feladatokat végeznek. Használhatják őket az iparban, a mezőgazdaságban vagy akár a filmiparban is:
granulátumot szórnak, permeteznek, csomagokat vagy kamerákat szállítanak, falakat, kéményeket vagy épp autót mosnak. Teherbírásuk legalább tizenkét kilogramm, de létezik hatvan kilót szállító eszköz is.
De hogyan jutott el egy mindössze néhány éves magyar cég odáig, hogy az észak-amerikai piacon is komoly szereplővé váljon?
Miről szól még a cikk?
- Mikor és hol építették az első drónjaikat?
- Mit tudnak a takarító- és permeteződrónjaik?
- Hány drónt terveznek gyártani jövőre?
- Miben van versenyelőnyük a globális piacon?
- Hogy látják őket a befektetők?
Garázsban kezdődött, hol máshol
„Az egész úgy kezdődött, hogy körülbelül 15 éve építettem egy drónt, ami akkoriban az elsők között volt Magyarországon. Videózni akartam, és barátokkal épült eköré egy kis biznisz is” – mondja Ludvigh Károly, ABZ Innovation ügyvezetője és társalapítója a kezdetekről.
Ma már a webshopokban is elérhető alkatrészekből szinte bárki összerakhat magának is ilyen eszközt, de akkoriban ez egyáltalán nem így ment. Modellhelikopterekhez készült motorokat és távirányítókat használtak, de utána még sokat kellett forrasztgatni, bizonyos megoldásokat kitalálni. Minden drón egyedi volt, és sokat kellett kísérletezni, hogy a kamerát a magasba emeljék, miközben stabilan, remegés nélkül tartsák.
Ludvigh Károly ABZ Drones
Néhány év múlva találkozott mai tulajdonostársaival – Török Gyula, Török Zoltán, Becze Barna és Szekeres István –, akik akkoriban a precíziós mezőgazdaságba szerették volna bevinni a drónokat. Innen jött az ötlet, hogy a magyar gazdáknak egy shopot nyitnak non-stop szolgáltatással, hogy tudjanak drónokkal felmérni, permetezni, és legyen hozzá oktatás és alkatrész is.
Amerikai, francia és kínai gyártókkal dolgoztak, de néhány év után azt látták, hogy ezekkel az eszközökkel nem tudnak jó szolgáltatást nyújtani, sokszor az elvileg kész gépeket is javítgatni kell. „Mindegyiknek volt egy elfogadható tulajdonsága, és egy csomó másik nem. Vagy tudott jól permetezni, de két hektár után leesett, vagy sokáig tudott a levegőben maradni, de nem tudott rendesen permetezni. Vagy egyiket sem. Amikor már értettük, hogy mit kellene tudniuk, logikus volt, hogy akkor építsünk mi egyet. Nyilván kellőképpen naív gondolat volt, így visszagondolva nem is értem, hogy mi volt a fejünkben. Tényleg mint a mesékben, egy mélygarázsban raktam össze az első prototípust.”
Ludvigh Károly ABZ Drones
Az ABZ Innovation hivatalosan 2021 novemberében jött létre – nem összekeverendő az azonos tulajdonosi körrel rendelkező ABZ Drones Kft-vel, ami a drónok itthoni forgalmazásáért felel. Jelenleg 73 főt foglalkoztatnak, árbevételük pedig a 2021-es alapítás óta minden évben nagyjából megháromszorozódott. 2025-ben 779 millió forint volt.
A mélygarázstól a legnagyobb európai gyárig
„Azért ennyire szellős, mert épp ma reggel indult el egy negyvenlábas konténer tele drónokkal Miamiba. Tegnap még halmokban álltak a gépek, ahhoz képest most üresnek tűnik” – mutat körbe Ludvigh Károly a vadonatúj gyártócsarnokon. A cég eddig is itt, Szentendre határában működött, de az 1060 négyzetméteres csarnok idén nyárra készült el.
Ezzel az ABZ megnégyszerezi a gyártás alapterületét.
Az üzemet idén nagyjából ötvenszázalékos kapacitásra futtatják fel. Ez havi 85 gépet, vagyis éves szinten körülbelül ezer darabot jelent majd. Teljes kapacitással – egy műszakban – évi kétezer drón legyártását tudják majd vállalni, körülbelül 40-45 munkatárs közreműködésével.
Jelenleg rugalmas rendszer szerint működnek, ahol az ügyfelek igényei szerint gyártják a különböző típusokat. Ideális esetben akár 3 óra alatt is képesek összerakni egy drónt, a cél az, hogy folyamatosan optimalizálják a folyamatot, és előre tervezett formában, fix ideig, soron készüljön egy-egy modell. Kicsit, mintha visszatérnénk a futószalaghoz a Ford T-modell korában. „A céhes keretekről átálltunk a manufakturális formára, ennek is egy fejlettebb szakaszába, de az indusztrializáció előtt állunk.”
Ludvigh Károly ABZ Drones
Az ügyvezető úgy látja, hogy az ABZ egyik erőssége nem is csak egy-egy típus, hanem az, hogy rögtön vertikálisan integrált platformban kezdtek el gondolkozni, amelynek a hardvere és a szoftvere is saját fejlesztés – ezért is tudnak rugalmasan reagálni a piaci igényekre. Az összes drónjukban ugyanaz a vezérlő dolgozik, ugyanaz az adatszoftver fut rajta, a drón programozása is házon belül történik. Ha pedig megjelenik egy új piaci igény, néhány hónap alatt készen állnak rá, mert nem kell hozzá semmit a nulláról újratervezniük vagy feltalálniuk.
„Ha az egyik drónunkat egy kínai termék mellé tesszük, és mögé állítanánk az azon dolgozó mérnökcsapatot, akkor a miénk elférne egy buszban, a kínaihoz meg egy focipályát kellene kiüríteni”
– mondja Ludvigh Károly arról, hogy szerinte a cégük másik nagy erőssége a hatékonyság.
Ludvigh Károly ABZ Drones
„Nagyon jól látja a csapat, hogy mit szabad fejleszteni, és itt a szabadon van a hangsúly. Nekünk nincs annyi erőforrásunk, mint egy félig állami tulajdonban lévő vetélytársunknak. Ezért mi nem tudunk megalapozatlanul égetni mérnökórákat, ebből kifolyólag ha valaki dolgozik valamin, abból pont olyan termék lesz, amilyen kell. A C10-nek is akkor állítunk neki, amikor láttuk, hogy ez sikersztori lehet csak. Azóta nem tudunk belőle eleget gyártani.”
A másik kifejezetten sikeres termékük a legnagyobb teherhordó kapacitású L50-es drón, ami akár 4,5 hektárt is képes lepermetezni leszállás nélkül.
Ludvigh Károly szerint erre a világon egyetlen más típus sem képes – sőt, a közelében sincs –, ami egyértelműen a saját fejlesztésű akkumulátor pakknak köszönhető. Ez azért fontos, mert hiába van nagy tartály egy gépen, ha folyamatosan vissza kell repülni akkumulátort cserélni, az finoman szólva sem hatékony.
„Leegyszerűsítve jövőre az L50-es permetező drón lesz az egyetlen termék Amerikában, ami technológiában és árban versenyképes lesz a kínai termékekkel. Azzal a különbséggel, hogy a kínai termékek ki lesznek tiltva” – mondja Ludvigh Károly az amerikai vámszabályok változásáról. Ez egyben „once in a lifetime” lehetőség is az ABZ számára, hiszen gyakorlatilag konkurencia nélkül maradnak.
Egyeduralkodó lehet Amerikában
„A Pravda jelenti: a szovjet–kínai határszakaszon a kínaiak tüzet nyitottak egy békésen szántó szovjet traktorra. A traktor viszonozta a tüzet, megsemmisített három ellenséges harckocsit, majd a levegőbe emelkedett és elrepült.”
Bár a fenti vicc a hidegháború korából származik, mégis furcsán aktuális. A drónok ma már a világ minden pontján megtalálhatóak, és tökéletesen alkalmasak például adatgyűjtésre, amivel a kínai gyártók a gyanú szerint éltek is, és adatokat továbbítottak azonosítatlan szerverekre. Ennek a korszaknak úgy tűnik, hogy az amerikai kormányzat most véget vet, az FCC (Federal Communications Commission) – ez körülbelül az európai CE (Conformité Européenne) megfelelője – olyan engedélyeztetési módosításokat hajtott végre 2025 decemberében, amelyeknek a kínai óriás, a világpiacot uraló DJI nem tud, vagy nem is akar megfelelni.
Ludvigh Károly szerint „jövőre ha egy amerikai farmer permetező drónt szeretne, vagy megveszi háromszoros áron a helyi gépeket, ami technológiailag minimum két évvel van lemaradva hozzánk képest, vagy megveszi a mi sokkal olcsóbb és jobb gépeinket.”
Ludvigh Károly ABZ Drones
Az amerikai cégek – valószínűleg a kínai modellek miatt – nem kezdtek méregdrága fejlesztésekbe, és mind a hardverben, mind szoftveresen jókora hátrányban vannak, amit – olcsón és gyorsan – egyhamar biztosan nem fognak bepótolni. Az európai gyártók szintén elaludtak, aminek a legfőbb magyarázata a nehézkes jogszabályi környezet lehetett. A másik magyarázat az úgynevezett dual use, vagyis
a legtöbb gyártó a katonai célokra könnyen átalakítható drónok irányába mozdult, de ezeknél a gépeknél csak sokadik szempont a tartósság, a gazdaságosság, a precizitás.
„A dróntechnológia kifejezetten kényes technológia. Négy-öt éve még teljesen a kínai technológia uralta a piacot. A DJI-é volt 50 százalék, további 20 százalék más kínai szereplőké, 30 százalékon osztozott a világ. Aztán a világ elkezdett kevésbé bízni abban, hogy milyen adatokat küld vissza a drón Kínába. Ez egy óriási piaci lehetőség mindenkinek, aki nem kínai gyártó” – mondja Kákosy Csaba, a Day One Capital ügyvezető partnere.
A magyar kockázatitőke-alapkezelő körülbelül másfél éve találkozott az ABZ csapatával. A szintén portfóliójukban lévő, radarok „felokosításával” foglalkozó Perciv AI hívta fel rájuk a figyelmet, akik ekkor már együtt dolgoztak az ABZ-vel. Az ajánlást találkozás, majd befektetés követte.
Ludvigh Károly ABZ Drones
Az ABZ mára három körben kapott tőkét: a lead a müncheni székhelyű deep-tech venture, a Vsquared Ventures volt, a második legnagyobb tickettel a magyar DayOne Capital, és a follower a detroiti, berlini és Szilícium-völgybeli székhellyel is rendelkező Assembly Ventures. Összességében elmondható, hogy tapasztalt szereplőkről van szó, akik már több startupot segítettek eljutni az unikornis státuszig.
Ők összesen hétmillió eurót fektettek a cégbe.
A Day One Capital esetében amúgy sem ez volt az első találkozásuk a dróniparral, korábban szintén befektettek a kontinens egyik vezető katonai dróngyártójába, a horvátországi eszéki (Osijek) központú Orqa FPV nevű cégbe.
Bár az ABZ kimondottan a civil használatra fókuszál, az Orqa a védelmi iparra, ennek ellenére látszik, hogy a két cég tudja egymást segíteni a következő években. Az Orqa rengeteg dróngyártásban használt komponenst is gyárt, az ABZ pedig egyre nagyobb tapasztalattal rendelkezik az amerikai piacon, ami a horvátok számára is fontos piac.
The post A garázstól Európa legnagyobb dróngyáráig: így verné le egy magyar csapat a kínai óriásokat Amerikában appeared first on Forbes.hu.
