Felborult a magyar klíma, vannak fajták, amik jobban, vannak, amik kevésbé jól bírják. De a csemegeszőlőt nem kell félteni.
Mi történt? A csemegeszőlő lehet a klímaváltozás egyik nyertese a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) frissen megjelent elemzése szerint – írta meg az MTI.
Kontextus. Magyarországon hagyományosan a borszőlő termesztésével foglalkoznak a gazdálkodók a legnagyobb területen, mert hazánk a szőlőtermesztés északi határán terül el.
Amíg azonban a gyümölcstermesztés a hektikus időjárási körülmények miatt egyre kiszámíthatatlanabbá válik, a csemegeszőlő termesztése kevesebb környezeti kockázatot hordoz és ökológiai alkalmazkodó képessége is kedvező.
Mintegy 370 hektáron termesztenek csemegeszőlőt az országban, a három legjelentősebb termőkörzet Bács-Kiskun, Heves és Tolna vármegye.
Enni vagy inni. A kettős hasznosítású, borszőlőként besorolt, de friss fogyasztásra is alkalmas fajtákból nagyobb mennyiség kerül étkezési célra, írják, így az étkezési célra szolgáló szőlőterület évente mintegy 900-1000 hektárt tesz ki.
Az évente megtermelt étkezésre szánt csemegeszőlő mennyisége tíz évvel ezelőtt még meghaladta a 10 ezer tonnát, az utóbbi években azonban jellemzően 5-10 ezer tonna közé állt be.
A hazai fogyasztás 20-25 ezer tonna, így az ország évente 10-12 ezer tonna importa szorul.
A NAK és FruitVeB szerint a jövőben emelkedhet a csemege szőlő termőterülete, így ezen szám is csökkenhet.
De hogyan éli túl a csemegeszőlő? A jellemzően késői virágzás a tavaszi fagyos időszakot elkerüli, a nyári hőséget igen mélyre hatoló gyökérzete jól viseli és a termések sem szenvednek láthatóan a gyakran több hónapos aszályos időszakban. A kitolódott meleg őszi hónapokban a késői fajták is teljes mértékben beérnek – magyarázták.
Jelenleg 43 államilag minősített csemegeszőlő-fajta van a Nemzeti Fajtajegyzékben. Július végétől október végéig biztosított a gyümölcsként fogyasztott szőlő. A korai érésűek közül kedvelt a Csabagyöngye, a Szőlőskertek királynője muskotály, a Saszlák (chasselas), középérésűekből a Pölöskei muskotály, az Attila, a Pannónia kincse, a késői érésűek közül a Hamburgi muskotály, az Afuz Ali, a Moldova.
The post A legtöbb fajtát kinyírta a klímaváltozás, de maradt egy túlélő, amiből bár berúgni nem, de jóllakni még tudunk appeared first on Forbes.hu.
