A technológiai óriások soha nem látott összegeket költenek mesterséges intelligencia-infrastruktúrára, miközben ezek bevételt alig termelnek.
Mi történt? A globális technológiai szektor idén várhatóan mintegy 400 milliárd dollárt fordít mesterséges intelligenciához kapcsolódó beruházásokra, elsősorban adatközpontokra és az ezeket működtető, nagy teljesítményű GPU-chipekre. Miközben a cégek azt ígérik, hogy az AI alapjaiban alakítja át a gazdaságot és a mindennapi életet, egyre erősebbek azok a kételyek, amelyek szerint a befektetések megtérülése nem tart lépést a technológia gyors elhasználódásával és az állandó fejlesztési kényszerrel.
Probléma az élettartammal. Szakértők szerint az MI-modellek betanítására használt chipek gazdaságos élettartama jellemzően 18 hónaptól legfeljebb néhány évig terjed, ami jóval rövidebb, mint a hagyományos adatközpontokban használt processzoroké. Ennek oka a nagy terhelés, a hőhatás és az, hogy az újabb generációk sokkal hatékonyabbak, így a régebbi chipek gyorsan versenyképtelenné válnak. Bár a gyártók – köztük az Nvidia – szoftveres optimalizációval próbálják kitolni a hardverek hasznos idejét, a folyamatos csere így is komoly pénzügyi nyomást jelent.
Súlyosbító tényező. Egyelőre nem világos, mekkora és milyen ütemű lesz a hosszú távú kereslet az AI-megoldások iránt. Sok vállalat még nem lát kézzelfogható nyereséget az AI bevezetéséből, miközben éppen a nagyvállalati ügyfelek bevételeire lenne szükség ahhoz, hogy a technológiai óriások fedezni tudják a beruházások és az újabb chipgenerációk költségeit. Emiatt egyre többen beszélnek egy esetleges MI-buborékról, amely nemcsak a részvénypiacokra, hanem az energiaellátásra és a társadalom egészére is hatással lehet, ha az óriási infrastruktúra-fejlesztések gazdaságilag nem igazolódnak vissza.
The post A MI gyenge pontja: a megtérülés vagy az elavulás a gyorsabb? appeared first on Forbes.hu.
