A tiszta vegán étrend jót is tehet az egészséggel, de kockázatai is lehetnek, főleg ha van olyan alapbetegségünk, amelyről tudunk, vagy amely még nem került diagnosztizálásra. Illetve a vegán életmód egyes betegségek kialakulását is elősegítheti, mutatjuk is, hogy melyek ezek!
A vegán étrend követői nem fogyasztanak húst és állati eredetű termékeket, kizárólag csak növényi alapú táplálékokat visznek be a szervezetükbe. Táplálékok, amelyek gyakran szerepelnek a vegán emberek étrendjében: zöldségek, gyümölcsök, diófélék, magvak, teljes kiőrlésű gabonák, gyógynövények és fűszernövények.
A vegánoknak a következő táplálékokat kell kerülniük: vörös hús, baromfi, hal, kagyló, tenger gyümölcsei, tojás, tej, tejtermékek.
A vegán étrend nagyon sok egészségügyi előnnyel jár együtt, többek között ilyen a fogyás, a vesefunkció javulása, a koleszterinszint csökkenése. A vegán étrend csökkenti a szívbetegségek és a cukorbetegség, illetve a rákos megbetegedések kockázatait.
Azonban a vegán étrendnek számos egészségügyi kockázata is ismeretes. Az egyik ilyen a B12-vitamin hiánya. Ez a vitamin általában megtalálható a vörös húsban, a tojásban, a halban, amelyeket a vegánok egyáltalán nem fogyasztanak. E vitaminnak a hiányában bizonyos testi funkciók megszakadnak, ami vérszegénységet, gyomor- és bélrendszeri problémákat, Crohn-betegséget, lisztérzékenységet okozhat. Egyes kutatások szerint még a stroke kialakulásáért is felelőssé tehető a B12-vitaminnak a hiánya. Ezt a vitamint nagy mennyiségben tartalmazza a shiitake gomba és a tengeri moszat.
Egyes tanulmányok arról számoltak be, hogy a B12-vitamin hiánya miatt a vegánok körében igen magas a stroke-os esetek száma. E szerint a növényi alapú étrend mintegy 20%-kal növeli meg a stroke kialakulásának a kockázatait.
A B12-vitaminra nagy szükségünk van, ugyanis döntő szerepet játszik a sejtek növekedésében, szerepe van a homociszteinszint csökkentésében. Ez azért fontos, mert a homocisztein magas aránya vérrögök kialakulásához vezethet, ami pedig stroke-ot okozhat.
A vérszegénység egy olyan állapot, amikor is a szervezet nem termel elegendő vörösvértestet, amire pedig szükség van, hiszen oxigént szállít a szervezetben. Ha nincs elegendő oxigén, akkor a sejtek, a szövetek és a szervek oxigénhiányos állapotba is kerülhetnek. A vegánoknál vashiány is kialakulhat. A vas kulcsszerepet játszik a vörösvértestek kialakulásában. Elegendő vas nélkül vashiányos vérszegénység alakul ki. A vérszegénység tünetei közé tartozik a fáradtság, a sápadtság, a szédülés, a légzési nehézség, a szabálytalan szívverés.
A szivárgóbél-szindróma is kialakulhat a vegánok körében. A Crohn-betegség és a lisztérzékenység fokozott béláteresztő képességgel járnak. A növényi alapú étrend nagyrészt hüvelyeseket foglal magába. A hüvelyesek viszont antinutriens vegyületeket tartalmaznak, ez pedig csökkenti a szervezet tápanyagfelszívó képességeit, ami megzavarja a bélflórát, és oka lehet a bélgyulladás kialakulásának.
A vegán étrend szerves részét képezik a szójatermékek, amelyek fitoösztrogénekben bővelkednek. A fitoösztrogének hasonló elven működnek, mint az ösztrogének, viszont a túl sok ösztrogén megzavarja a hormonszintet, ami sokféle betegség okozója lehet.
