A sikernek ára van, nem titka

Hogyan érdemes magunkat képezni, ha a tudás, amit megszerzünk egyre gyorsabban elavul? És mit kezd a tudással egy olyan vezető, akinek egyre több információból, egyre nagyobb zajban kell döntenie? Az iLead Be Future Ready vezetőképzési programja arra épít, hogy ma már nem feltétlenül több tudásra, hanem jobb mentális modellekre és olyan gondolkodásmódra van szükség, amely akkor is működik, amikor játék közben változnak a szabályok.

„Az új tudásnak nagyon rövid az életciklusa” – mondja Lencsés Gergő, az iLead Institute Head of Faculty-je. A képzés éppen ezért nem az aktuális menedzsmentdivatokra épít. Az AI-tól a geopolitikáig foglalkoznak a gyorsan változó üzleti környezettel, de hangsúlyosabb, hogy hogyan maradhat egy vezető jó döntéshozó akkor is, amikor a ma megszerzett tudás egy része holnapra már elavul. Két helyen érdemes kapaszkodót keresni: abban, amit a tudomány már kellően alátámasztott, és abban, amit generációk tapasztalata igazolt vissza. Ezért fér meg a programban egymás mellett a legfrissebb technológiai tudás és Marcus Aurelius is.

MIRE LEHET EGYÁLTALÁN FELKÉSZÜLNI, HA A MEGSZERZETT TUDÁS EGY RÉSZE SZÜKSÉGSZERŰEN ELAVUL?

„Egy future ready vezetőnek először is nemcsak jó helyzetértékelésre, hanem jó előrelátó képességre is szüksége van. A jégkorongból kölcsönzött hasonlattal: nem oda kell korcsolyázni, ahol a korong van, hanem oda, ahol lesz. Nem jövőbelátásról van szó, inkább arról, hogy a vezető észrevegye, merre áramlik a pénz, a figyelem vagy a technológiai kapacitás, és milyen változások következhetnek ebből” – fejti ki Lencsés Gergő, aki évekig volt a GE gázturbina gyártásának globális vezetője.

A jégkorongból kölcsönzött hasonlattal: nem oda kell korcsolyázni, ahol a korong van, hanem oda, ahol lesz.

Az előrelátás azonban önmagában kevés. Nem elég látni, merre tart a világ, reagálni is tudni kell. Ehhez szükséges az agilitás és a reziliencia. Lencsés Gergő szerint vállalati szinten valójában ugyanannak az éremnek a két oldaláról van szó. Ha kedvezően fordulnak a körülmények, elég gyorsnak kell lenni ahhoz, hogy kihasználjuk a lehetőséget; ha rosszra fordulnak, ki kell bírni, majd alkalmazkodni. A kettő ugyanarról szól: mit kezdünk a forgandó szerencsével.

Ehhez kapcsolódik a Stockdale-paradoxon: hosszú távon optimistának maradni, közben viszont kíméletlenül szembenézni azzal, ami éppen történik. „Jobb belenézni a tükörbe,mielőtt kopogtat a valóság” – mondja Lencsés.

HOGYAN ESZÜNK MEG EGY ELEFÁNTOT? APRÓ DARABONKÉNT

A program tíz modulját két gondolkodásmód köti össze. Az egyik a dekompozíció: egy nagy, nehezen megfogható problémát kisebb, kezelhető részekre kell bontani. A másik a hálózatos gondolkodás: felismerni a részproblémák közötti kapcsolatokat. Erre jó példa a grafit és a gyémánt: ugyanazokból a szénatomokból állnak, mégis egészen más anyagok, mert másképp kapcsolódnak egymáshoz. Egy vállalatnál sem csak az számít, hogyan működnek külön-külön az egyes területek, hanem az is, hogyan kapcsolódnak egymáshoz.

„Csorbai Hajni (OPTEN, Stratégiai igazgató) kedvenc sztorija, hogy kaptak egy céget, amit fél nap alatt tönkretettek” – meséli Lencsés az első évfolyam egyik esettanulmányáról. Minden terület jól teljesített a saját mérőszámaiban, a részlegek mutatói sorra zöldek voltak, a vállalat egésze mégis a csőd felé ment. „Ez az úgynevezett görögdinnye-probléma: kívül minden zöldnek látszik, miközben belül már komoly baj van.” Lencsés már a gyakorlat elején felírta egy befordított táblára, mi lesz a gyakorlat vége. Fél nappal később csak meg kellett fordítania.

NEM KÖNYVBŐL TANULTAK ÚSZNI

A tananyag jelentős része esettanulmányokra és konkrét döntési helyzetekre épül. Van, amit nemzetközi példából fordítanak át magyar környezetre, mást kifejezetten a résztvevők problémáira írnak. Lencsés Gergő több mint két évtizedes globális vezetői tapasztalatból hozza a stratégia, az innováció és a változásvezetés gyakorlatát. Szerinte túl sokan tanítanak vezetést úgy, hogy ismerik a modellt, de nem kellett megtapasztalniuk azt a nyomást és felelősséget, amelyben alkalmazni kell. Ezért volt alapelv, hogy a programban gyakorló vagy jelentős vezetői tapasztalattal rendelkező szakemberek tanítsanak.

Stratégiát Lencsés mellett Gauder Milán és Lénárt Viktor, leadershipet Dr. Varga Eszter és Karafiáth Balázs, marketinget, értékesítést és árstratégiát Csanak Gabriella, vezetői kommunikációt és tárgyalástechnikát Pistyur Veronika tanít.

A kiválasztás egyik kulcsa az autentikusság volt: ne csak jól beszéljenek egy témáról, hanem mélyen értsék, és legyen mögöttük saját tapasztalat arról, amit átadnak. A színpadi rutin másodlagos; fontosabb, hogy értsék, hol tart az, akinek tanítanak, és ehhez tudják igazítani azt, hogyan adják át az anyagot.

UGYANAZOK A KÉRDÉSEK, MÁS SÚLLYAL

Az első évfolyam 17 vállalkozója és felsővezetője nagyon különböző helyzetekből érkezett, a kérdéseik mégis sokszor ugyanazok. Hogyan tartsák meg a tehetségeket? Mit kezdjenek az AI-jal? Hogyan alkossanak működő stratégiát? Mit jelent ma innovatívnak maradni? Egy jogi iroda, egy textilipari cég vagy egy agrárvállalat számára más lehet a sorrend, de a problémák jelentős része közös. A csoportban a státuszkülönbségek is gyorsan elhalványultak, a résztvevők nem cégméret vagy pozíció alapján viszonyultak egymáshoz, hanem partnerként.

Vezetőként ráadásul kevés hely van, ahol ezekről a nehézségekről őszintén lehet beszélni. A beosztottnak nem panaszkodik az ember, a főnökének sem feltétlenül, otthon pedig sokszor nehéz átadni egy-egy döntés valódi súlyát. „Fantasztikus volt rálátni, hogy ki milyen problémával küzd napi szinten, aminek a megoldását egyrészt intim, másrészt inspiráló követni” – mondja Peller Ágnes (Forbes, Head of Sales), az első évfolyam egyik résztvevője.

A TANULTAK ÉLESBEN VIZSGÁZNAK

A programban nincs klasszikus házi feladat, a résztvevők mégis rendre úgy érkeznek az órákra, hogy megosztják, mit próbáltak ki a saját cégükben az előző alkalom óta. Többen már az első alkalmak után arról számoltak be, hogy amit a képzésből alkalmaztak, az a program árának többszörösét hozta vissza. „A sikernek legtöbbször ára van, nem titka” – mondja Lencsés Gergő. Akik ide érkeznek, jellemzően már sikeres vezetők, és azt is tudják, mennyi mindent kívánt tőlük ez a siker. A cél, hogy a következő eredményekért már ne kelljen ugyanazokat az áldozatokat újra meghozni. A Be Future Ready következő évfolyama novemberben indul, a jelentkezés még zajlik. (X)

The post A sikernek ára van, nem titka appeared first on Forbes.hu.