„A szart is kipasszírozta mindenkiből” – papucskereskedőből ingatlanmogul: Jellinek Dániel, a könyörtelen zseni ellentmondásos útja a csúcsra

Az biztos, hogy Jellinek Dániel papucskirályból lett ingatlanmágnás. Szülei anyagbeszerzőként, illetve tanárként dolgoztak, nulla kezdőtőkével vágott neki az üzleti karriernek. Az első millióhoz még a daciás balatoni papucscsencselés adta az alapot, amikor is bizományba átvett, Pestről a balatoni butikosokhoz szállított strandpapucsokkal kereskedett, de hamar az ingatlanok felé fordult.

Miközben a 90-es évek végén a legtöbben a lakáspiacra mozdultak rá (az első árrobbanás az évtized végén jött, azután, hogy a tőzsde az ázsiai és orosz válság nyomán összeomlott, és onnan is átáramlottak komoly összegek), ő a sokkal macerásabb ipari és kereskedelmi ingatlanokban látott fantáziát. Jó időszakban volt jó helyen, az ingatlanbefektetéshez rengeteg pénz kell, az pedig ebben az időszakban nagy tételben ömlött az országba.

A külföldi befektetők hozták a pénzt, keresték a helyi tudást, ha a kettő összeért, kiemelkedő hozam lett belőle, a felek különböző módokon osztoztak meg a hasznon.

Első százmilliója mégsem az ingatlanpiacról jött. Az Inet nevű cégében a másnapi újságok kefelevonatait vették meg, tematizálták a híreket, lefordították a világnyelvekre, és faxon küldték el a megrendelőknek, az itt élő külföldi cégvezetőknek. A Euroweb nem sokkal később szemet vetett a cégre, így Jellinek az 51 százalékos részesedésért kapott százmillió forintot a dotcomőrület előtt már egy Béke úti ingatlanba fektette – ez ma is megvan, és termeli a pénzt. Az első milliárdos bevételt hozó üzlet sem váratott magára sokat: 2003 körül megvette, majd 2007-ben eladta az élelmiszer-nagykereskedelemmel foglalkozó Interfruct-üzleteket.

Stryker úr a Vadkeleten

De ez már az új évezred, amikor Jellinek Dániel, illetve cége, az Indotek szintet tudott ugrani azzal, hogy stabil és kimeríthetetlen bukszájú finanszírozó partnerre talált. A biznisz alapja az, hogy megszorult céges adósok ingatlanjait szerzi meg akár végrehajtás útján, majd feljavítja és szép nyerővel eladja őket. Ezért öreg rutinból, azonnali intézkedés keretében, tartozás fejében lefoglaltatott egy sörfőzőgépet is, amikor meglátta egy németországi kiállításon.

A gépet apósa vállalkozása gyártotta, de a vevő nem fizette ki, közben az adós céget megvette egy nagy amerikai családi vállalkozás, így a tartozás is rájuk szállt. Róluk Jellinek annyit tudott, hogy van sok pénzük, Stryker úr viszont a tartozásról mit sem tudva igencsak pipás lett, amikor értesült a sörfőzőgép zárolásáról. Amint tudott, Budapestre is utazott.

„Négyen jöttek, két Ladával mentünk ki eléjük Ferihegy 1-re. Alig mertek beszállni, rettegtek, hogy mi fog velük történni a vadkeleten” – mesélte korábban a Forbesnak az emlékezetes találkozásról, aminek a vége az lett, hogy Stryker úr a tartozást rendezve kiállított egy 350 ezer dolláros csekket. Aztán ahogy megismerték egymást, egyre többet beszélgettek a magyarországi befektetési lehetőségekről. Strykerék a harmadik budapesti látogatás alkalmával felvásárolták az após cégét, majd elkezdték a közös ingatlanbefektetéseket.

„Az első ingatlan, amibe berángattam őket, Csepelen volt. Egy raktár, egy régi oktatási épület felső három szintje, a posta tárolta a sárga csekkjeit Salgó polcokon, csak gumicsizmában lehetett odamenni. Hat év volt hátra a bérleti szerződésből, magas volt a hozam, megkérdeztem, beszálltok-e?”

Így indult a kapcsolat azzal a családdal, amely lelkes demokrata támogató Amerikában, Soros Györggyel együtt küzd a szabad társadalomért. A nevüket viselő orvosieszköz-gyártó céggel meggazdagodott Strykerék családi vagyona az amerikai Forbes legfrissebb számítása szerint 15,8 milliárd dollár körül van, ezen belül a harmadik generáció három gyermeke közül a magyar kapcsolattartóvá vált Patricia Strykeré négymilliárd közelében. Vele Jellinek lényegében baráti kapcsolatot ápol, öt éve Pat még az egyik fiát is elküldte a magyar üzletemberhez Budapestre, hogy a segítségével „tanuljon életet”.

Az első időkben az volt a deal, hogy minden fejlesztésre fele-fele tulajdoni arányban létrehoztak egy céget. Strykerék tették bele a teljes tőkét, és jó magas kamatot kértek rá. De voltak más befektetői is, egészen pontosan tizenkettő. Aztán 2006 tájára eltűntek a Jellinek-féle olcsó vételek, sőt elkezdtek beesni az egyre jobb ajánlatok a meglevő ingatlanokra. Az Indotek kezdett eladni, 2007-ben már gyorsuló ütemben. Ez valahol mázli volt Jellineknek, mert nem ő érezte meg a közelgő válságot, inkább a piac bolondult meg, ő az egyre magasabb árakat látva adott el higgadtan.

„Emlékszem, komoly fejtörés volt, hogy mit mondjak a 2007-es karácsonyi beszédemben a dolgozóknak, mert nem tudtunk semmit se venni, de szinte mindent eladtunk, ott ültünk a cashen.”

Az újdonsült milliárdos tehát hatalmas pénzekkel kitömve és elégedett befektetőkkel a háta mögött nézte végig, ahogy beüt a pénzügyi krach 2008-ban. Az eddigiek fényében nem is lehet meglepő, hogy ő volt az egyik legnagyobb vásárló a kínlódás és kilábalás éveiben.

„Felhívtam Strykeréket is, hogy kezdjük újra, újra lehet venni olcsón. Mondták, hogy jó, de már más konstrukcióban szeretnék. Bekonvertálták a meglevő ingatlanok üzletrészét, meg tőkét emeltek, adtak látható pénzt a cégért, ma már tudom, mert én is csinálok ilyet, hogy igazából engem vettek meg. Kaptak a cégből harminc százalékot, utána tőkét emeltek, amivel 33-ra felmentek, és nyitottak nekem hitelkeretet. Utána még évekig esett a piac, 2012-ben kezdtünk sokat venni.”

Ugyanez az időszak a piac szemszögéből pedig úgy nézett ki, hogy sokszor Jellinek volt az egyetlen vevő, őt kereste, aki szabadulni volt kénytelen az ingatlanjától vagy tartozásától.

Ő pedig – ahogy egy akkori üzleti partnere fogalmaz – „a szart is kipasszírozta mindenkiből”.

Ekkor már nagyon fontos volt neki, hogy a legnevesebb befektetőkkel dolgozzon. Az OTP Alapkezelő indított egy distressed (bajban levő cégek eszközeit megszerző, feljavító) ingatlanalapot, de nagyon lassan töltötték, végül Jellinekkel egyeztek meg, hogy közösen kezelik, ő és két alapkezelős szakember együtt döntenek a befektetésekről.

Sokan kínáltak ilyen szolgáltatást, nagy hozamot ígérve, de többen mesélték, hogy akkoriban messze ő adta a legkorrektebb ajánlatot. Tudta, hogy bárkinek magas hozamot csinál, az egyre jobb referencia volt a cél, ezért alacsony sikerdíjjal is beérte. Az OTP-s alap is nagy siker lett. A nagy globális alapkezelőknél is próbálkozott, de eleinte falakba ütközött.

„Borzasztó volt 2011–12 táján az ország megítélése. Ingatlanos konferencián bemutatkoztam, odaadtam a névjegyem, ránéztek, Hungary? No, thank you.”

Strykerék segítsége, kapcsolatai kellettek ahhoz, hogy a Morgan Stanley és más intézményi ingatlanbefektetők is üzleteljenek vele, és mindenkinek jó hozamot termelt.

A léptékváltás ára

A válságidőszakban a tipikus Jellinek-befektetés már a követelésvásárlás volt. De ennek alapja is az, hogy pontosan be tudja értékelni a fedezetül szolgáló ingatlant.

„Ránéz bármelyik lepukkant gyártelepre vagy raktárra, és két perc alatt megmondja, mennyiért venné meg. Bekalkulálja, hogy évekig szív vele, hogy rendbe hozza, mire ki tudja adni, amíg keveset kap érte, és kijön egy összeg, amiért megéri neki” – mondta róla a Forbesnak egy volt munkatársa. És azt is tudja, hogy mennyi idő és energia végigvinni a végrehajtást, amíg hozzáfér az ingatlanhoz. A válságban tömegesen szorultak meg az adósok, ő pedig nagy befektetőkkel, korlátlan finanszírozással a háta mögött nagy tételben tudott vásárolni olyan áron, ami megérte neki. Jöttek a banki rosszhitel-csomagok, aztán a plázák, majd a szállodák és minden más, aminek csak köze volt az ingatlanpiachoz.

Sokan mondták, Jellinek nagy szívességet tett az Orbán-kormánynak, amikor megvette az MKB rossz hiteleit egy csomagban (az MKB így nagy tehertől szabadult meg és később beolvadt a Mészáros Lőrinc-féle MBH-ba). A milliárdos szerint ez nem igaz, mert a csomagot ők már az MNB szanálási követeléskezelőjétől vették, és végül a jegybank és ők is jól kerestek rajta, egészen egyszerűen azért, mert nekik ez az üzlet profilba vágott, értettek hozzá.

„Egy bank sose akar ingatlanokat. Kezelni se tudja, a mérlegét is tönkreteszi, nekem meg az a válaszom erre, hogy oké, én megveszem, az én érdekérvényesítő képességem a felszámolóknál egészen más, mint egy banknak. Ha pedig megvettem az ingatlant, akkor kezdődik a munka.” Ez volt az, ami Jellineket végül egyértelműen kiemelte.

Az évtized közepén ezt már nem lehetett úgy csinálni, hogy az útja ne keresztezze az adófizetői pénzből hizlalt új nemzeti burzsoáziáét. Mit lehet tenni, ha a célpontnak tűnő ingatlanos cég Mészáros–Tiborcz-érdekeltség, és amúgy is ott vannak ugyanazok az arcok minden nagyobb ingatlanüzletben?

Akikkel korábban beszéltünk, többnyire inkább azt mondták, meg kellett volna állnia egy ponton.

„Én tényleg érte haragszom, mert egy zseni. De sose fogom megérteni, hogy miért nem volt elég neki az a tíz- vagy húszmilliárd.”

Egy korábbi üzleti partnere szerint ehhez látni kell, hogy mekkora léptéket tudott ugrani. „Ha éjjel-nappal dolgozik valaki 25 éve, mérhetetlenül nagy az ambíciója, eddig aprómunkával, egy pepecselős piacon, sokszor szart lapátolva összehozott valamennyit, most meg feltárul a lehetőség, hogy hátradőlve a tízszeresét keresse, azt nem könnyű eldönteni.”

Volt olyan beszélgetőpartnerünk, aki 2021-ben még úgy nyilatkozott róla, hogy az ő méreténél már vagy megköti a maga kompromisszumát az ember a NER-rel, vagy azt se biztos, hogy megtarthatja, amit korábban szerzett. Ez pedig nem igazán hagy választást. De többen mondták: ha valaki akarja, el tudja kerülni a rendszert, ami nemcsak megpróbál mögé bújni, de kihasználja a tudását, tehetségét, tapasztalatát.

Öt évvel ezelőtt Jellinek megint szintlépésre készült, külföldi befektetőkkel kiegészülve a terve a budapesti Liszt Ferenc Repülőtér megszerzése volt. Amiben Jellinek akkor hatalmas üzletet látott, az a hatalomnak is egy fontos gesztus lett volna, hiszen az Orbán-kormányok régi terve volt Ferihegy visszaszerzése a nemzetközi befektetőktől.

A budapesti reptér megvételi tervével kapcsolatban egy régi partnere azt mondta, hogy ezt nem neki kellett volna, egy régi barátja szerint viszont

„ami vele történik, az egy görög tragédia, de a reptér pont klasszik Dani. Abban a legjobb, hogy a tőkeáttét miatt beszorult eladóktól vesz eszközöket, amiket ő tud a legjobban feljavítani.”

Baráti körében vannak, akik úgy tudják, hogy válásában is szerepet játszott az a dilemma, hogy mennyire volt szabad közel férkőznie a NER hatalmi centrumához. Hermann Kamillával nemcsak több mint húsz évig éltek együtt, és neveltek négy gyereket, de végig együtt dolgoztak az Indotekben is. Mindkettejük baráti köréből úgy értesültünk, hogy Kamilla megállt volna egy ponton, Jellinek Dániel kérdésünkre viszont azt mondta korábban, hogy ennél sokkal árnyaltabb a kép, szakításuk oka pedig egyértelműen az volt, hogy ő továbbra is a munkájával foglalkozott legszívesebben, Kamilla pedig szeretett volna kicsit kevesebb kötelezettséget és több szabadságot.

A NER-dilemmán túl mindenki megemlíti vele kapcsolatban, hogy mennyire alapos minden munkában.

„Adósként lehet tőle félni, de minden elszámolásban szigorú, mindent ki is fizet rendben. Eddigi teljesítménye alapján én is vele kezeltetném a pénzemet”

– mondta róla öt évvel ezelőtt a Forbesnak Balla Ákos. Egyik üzleti partnere ehhez azért azt is hozzáteszi, hogy idegesítően és túlságosan is aprólékos tud lenni. „Hiába van minden rendben, idegbajt kapsz, mire az embereivel eljutsz a szerződésig.” Üzemeltetésben is elképesztően hatékony, mindenből megtalálja a legolcsóbb megoldást. „Kis túlzással fele annyiból tud üzemeltetni egy épületet, mint mások, a villanykapcsolót is megoldja okosba.”

Az idővel az Indotek márka alá összevont cégbirodalom olyan nagy lett, hogy Jellinek elkezdett a legmagasabb ligában játszani. A NER-es jelző ellen viszont mindig is tiltakozott, mert azt mondta, nem fair, hogy egy lapon emlegetik a hatalomhoz közeli milliárdosokkal.

„Én a bizniszt nézem, ha legális üzletben törvényes szerződéseket kötünk, nekem mindegy, hogy a partnerem fekete vagy lila. Az én konkrét tapasztalatom, hogy a baloldalhoz sorolt vagy magát baloldalinak tartó üzletemberek mindegyike ugyanúgy keresi a kapcsolatot a hatalommal, mint azok, akik azt állítják magukról, hogy a politikától távol tartják magukat.”

– mondta 2021-ben a Forbesnak. – Ahogy az amerikai mondás tartja: business of business is business. Az üzlet dolga az üzlet. Ezt teszem én is, és kivétel nélkül mindenki más is, aki ebben a nagyságrendben vállalkozik.”

Azt is sokan megjegyzik, hogy nem szereti kiengedni a kezéből az irányítást, minden üzleten rajta tartja a szemét, és személyesen dönt. Szerinte ez legenda, az operatív ügyekbe egyáltalán nem folyik bele, tizenkétfős menedzsment áll az Indotek élén, velük kommunikál amellett, hogy a stratégiával és az üzlet építésével foglalkozik. Persze néhány kiemelt ügyet végigcsinál személyesen, például „a hitelrestrukturálást én tárgyaltam le a bankokkal a Waberer’s-nél. Sok bank, bonyolult tranzakció, szakmailag is kihívás volt, hogy lekössem az intellektusomat, és kilépjek a napi rutinomból.”

A szállítmányozási cég az egyik, ahol üzleti kapcsolatba került később Tiborcz Istvánnal, de nem az első. A szintén tőzsdén jegyzett Appeninnbe Tiborcz részvényeit megvásárolva szállt be. „Olvastam a Portfolión, hogy a Tiborcz úr el akarja adni a részesedését, erre felhívtam, hogy helló, engem ez érdekel. Aztán két hónappal később ő hívott, mondott egy olyan árat, ami már oké volt. Kis alku volt, aztán megegyeztünk egész gyorsan.”

Öt évvel ezelőtt a pandémia miatt a legtöbb ország lezárta határait. Az ingatlanpiacon nem szokatlan módon Jellinek cégbirodalma is számos cégből állt össze, ezért sokáig radar alatt tudott maradni. Amikor viszont elkezdett vidéki plázákba is beszállni, egyre jobban kirajzolódott a kép, ő lett a „rejtőzködő plázamilliárdos”. 2021-ben igent mondott a Forbesnak, és az akkor megjelenő gazdaglistás szám címlapján szerepelt. Hogy a csepeli raktáraktól milyen messze jutott, mi sem mutatja jobban, minthogy a pesti oldal egyik legelegánsabb szállodájában, az átépítés miatt akkor már kiürített Sofitelben találkoztunk vele. „Szoktam itt is dolgozni, a belvárosi tárgyalásaimat ide szervezem, a budaiakat meg a Gellértbe” – mondta akkor.

A világjárvány miatt előrehozták a Sofitel felújítását és lezárták a szállodát teljesen, Jellineknek konkrét elképzelései voltak, milyen nívóra akarja emelni a hotelt („Budapest-ikont szeretnék csinálni a Sofitelből”), ahogy a Gellérttel kapcsolatban is voltak tervei, ahol a fürdőt is szívesen megvette volna, de a főváros nem adta. Ma mindkét szálloda felújítása tart, és mindkét szálloda Tiborcz István érdekeltsége. Ugyan Jellinek következetesen visszautasította, hogy a NER juttatta volna oda, ahova jutott, kétségtelen, hogy egyre többször került elő a neve olyan üzletekben, ahol az eladó vagy utóbb már inkább a vevő Tiborcz István volt.

---

Jellinek Dániel nagy üzletei: Tiborcz-keringők és az Auchan

Ferihegy: Jellinek az állammal együtt szállt volna be

A Bloomberg írta meg, hogy Jellinek vezette azt a magyar befektetői kört, amely 2020–2021-ben megpróbálta megszerezni a Budapest Airportot. A konzorciumban az állam, illetve akkori hírek szerint akár a Mol is szerepet vállalt volna, de a költségvetés helyzete miatt a kormány végül kihátrált az üzletből. Évekkel később, a korábbi ajánlatnál jóval magasabb, 4 milliárd eurós áron sikerült végül megszerezni a repteret, és már Jellinek nélkül. A magyar állam mellett kisebbségi pakettel szakmai befektetőként a francia Vinci Airports szállt be végül. Jellinek akkor azt mondta, hogy régiós és más magyar repterek után is érdeklődtek befektetőként, végül ezekből sem lett üzlet.

Állami ingatlanok: milliárdos bevásárlás

2021-ben közvetlenül az állammal is jelentős üzleteket kötött az Indotek. Egy Jellinekhez köthető ingatlanalap 11,7 milliárd forintért vett meg egy kilenc ingatlanból álló állami csomagot. Ebben volt az Andrássy úti egykori MÁV-székház is, amelynek értékét 5,6 milliárd forintra tették.

Ugyanebben az évben Jellinek érdekeltsége megszerezte a volt Malév-székházat is. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) által árverésre bocsátott épületért 3,8 milliárd forintot fizetett a Jellinekhez tartozó alap. (Az MNV-t 2018-ig vezette a hírek szerint szintén előállított Szivek Norbert.) A Malév-székház története azért különösen érdekes, mert az állam 2018-ban még elővásárlási jogával élve 3,3 milliárd forintért szerezte meg az ingatlant amerikai befektetők elől. 2021-ben 3,8 milliárdért privatizálta, Jellinek pedig később továbbadta; az épület végül Tiborcz István üzleti körében kötött ki.

Diófa: Jellinektől Tiborczhoz

2022 tavaszán újabb közvetlen Jellinek–Tiborcz-tranzakció következett. Tiborcz BDPST Capitalja megállapodott Jellinekkel a Diófa Alapkezelőt birtokló Tarragona Holding megvásárlásáról. Ez azért vált később különösen fontossá, mert a Diófa – később Gránit Alapkezelő – más Jellinek–Tiborcz-ügyletekben is megjelent. A Diófa régóta ott volt Jellinek célpontjai között, a Forbesnak korábban arról beszélt, Spéder Zoltán részvényeiért igen borsos árat fizetett, de ki akarta vásárolni az alapkezelőből. Ehhez képest alig két évig tartotta a céget, majd továbbadta azt.

Gellért Szálló és Sofitel

2022 végén jött az egyik leglátványosabb tranzakció: Jellinek eladta a Gellért Szállót Tiborcz István BDPST-csoportjának. A történet azért kapott különös figyelmet, mert az Indotek 2019-ben még hosszú távú fejlesztési projektként beszélt a Gellértről, ráadásul a vásárláshoz az állami MFB 8,8 milliárd forintos hitelt biztosított. Jellinek szerint a covid és az építőanyagárak emelkedése előtt még 60 millió eurós felújítással számoltak, később azonban ennél jóval magasabb kivitelezési ajánlatokat kaptak, ezért is döntött végül az eladás mellett. Azt cáfolta, hogy eleve Tiborcznak vagy Orbán Ráhelnek vásárolta volna meg a szállodát. Állítása szerint verseny volt a hotelért, külföldi érdeklődő is jelentkezett, de Tiborcz cége kínálta a legtöbbet.

2023-ban Jellinek a Sofiteltől is megvált, ezt azzal indokolta, hogy nagyobb hozammal kecsegtető befektetéseket keres, és az Auchan-tranzakcióhoz is forrásokra van szüksége. A vevő az Equilor Alapkezelő által kezelt alap lett. Az alap befektetőinek személye nem nyilvános.

Alteo: Mol + Jellinek + Tiborcz

2022 végén Jellinek nem eladóként, hanem Tiborczcal együtt vevőként jelent meg egy másik jelentős tranzakcióban. Az energetikai Alteo többségi tulajdonára a Mol leányvállalata, a Jellinek Indotek-Investments által kezelt Riverland Magántőkealap (róluk még lejjebb is lesz szó) és a Tiborcz érdekeltségébe tartozó Diófa által kezelt Főnix Magántőkealap tett ajánlatot. A három szereplő közös irányítást szerzett a társaságban.

A tranzakció idején az Alteo igazgatósága nem javasolta a részvényeseknek a 3040 forintos ajánlat elfogadását.

A cég egyik korábbi befektetője a Veres Tibor-féle Wallis volt. Veres nemrég a Forbes egyik rendezvényén beszélt arról, hogy a NER alatt voltak cégek, amikről le kellett mondaniuk, példaként említette az Alteót is. Az óbudai korrupciós ügy kapcsán amúgy Verest is meggyanúsították, ami ellen a második leggazdagabb magyar panasszal élt.

Belgrád: százmilliárdos portfólió Jellinektől Tiborczhoz

A két üzletember kapcsolatának egyik legnagyobb nemzetközi tranzakciója Szerbiában történt. Az Indotek 2021-ben állapodott meg 11 belgrádi irodaház, összesen mintegy 122 ezer négyzetméternyi ingatlan megvásárlásáról. A vételár 267,6 millió euró, akkori árfolyamon nagyjából 100 milliárd forint volt. Az eladó a GTC volt, amely felett az MNB által létrehozott Pallas Athéné alapítványok vagyonát kezelő Optima Zrt. gyakorolt irányítást.

Az Indotek akkor hosszú távú befektetésként kommunikálta a vásárlást. 2023 végén azonban az egész portfóliót eladta a Tiborcz érdekeltségébe került Diófa Alapkezelőnek.

Jellinek 2024 végén a Telexnek általánosságban úgy magyarázta az ilyen irányváltásokat: minden akvizícióhoz üzleti terv készül, de ha az később nem megvalósítható, vagy olyan ajánlat érkezik, amely mellett a kockázatok figyelembevételével az eladás a jobb döntés, akkor kiszállnak.

Vörösmarty tér: ezúttal közös tulajdon

2024 elején megint egymás mellett jelent meg Jellinek és Tiborcz. A Gazdasági Versenyhivatal engedélyezte, hogy a Vörösmarty1 Property Kft. felett Jellinek Middle-Europe Convergence Ingatlanalapja és a Tiborcz érdekeltségi körébe tartozó alap közös irányítást gyakoroljon. A társaság a Vörösmarty téri üvegépület mintegy 6200 négyzetméteres ingatlanvagyonát birtokolja.

Auchan: az egyik legnagyobb fogás

Mindeközben Jellinek egyik legfontosabb, Tiborcztól független magyarországi üzlete is révbe ért.

Az Indotekhez kötődő befektető 2021-ben állapodott meg az Auchan magyarországi érdekeltségeinek 47 százalékáról. A tranzakció 2023-ban zárult, majd 2024-ben Jellinek cége egyedüli irányítási jogot is szerzett a magyar Auchan felett.

A Telex 2024 végén megkérdezte tőle, hogy az Auchant is továbbadja-e majd kormányközeli szereplőknek, ahogyan több korábbi nagy befektetését. Jellinek ezt határozottan tagadta: azt mondta, nem tervezi eladni az Auchant, és tulajdonostársat sem kíván bevonni.

---

Egy fura 27 milliárdos történet

A G7 2023 nyarán egy több cégen keresztülfutó pénzmozgást rekonstruált, amely alapján 2019 és 2022 között több mint 27 milliárd forint juthatott Jellinek Dániel cégcsoportjából Tiborcz István üzleti köréhez – a feltételezés szerint osztalékelsőbbségi részvényeken keresztül tudtak ekkora pénzt megmozgatni a két cég között. A G7 ezt a vállalati beszámolók, tulajdonosi adatok és egy véletlenül nyilvánosságra került dokumentum alapján vezette le, Jellinek később vitatta a cikkből levont következtetést, az eredeti cikket ugyanakkor nem kommentálta.

A Telex 2024. decemberi interjújában azt mondta, hogy a tranzakció teljesen legális volt, és az államnak nem volt hozzá köze. Állítása szerint nem Tiborcz Istvánnak történt valamiféle kifizetés, hanem befektetők kaptak osztalékot.

Állami pénz Jellinek alapjaiban

Az állami Magyar Fejlesztési Bank (MFB) csoportja befektetőként is megjelent a Jellinek Dániel Indotek-csoportjához kötődő magántőkealapokban. A később nyilvánosságra került adatok szerint az MFB-csoport összesen 84 milliárd forintot fektetett az Indotek Investments Alapkezelő által kezelt három magántőkealapba.

Az egyik ilyen konstrukció a Riverland Magántőkealap volt, amelybe az MFB a Krízis- és Turisztikai Tőkeprogramokon keresztül 50 milliárd forintot helyezett. Az MFB itt nem hitelt nyújtott Jellineknek, hanem befektetőként adott tőkét a magántőkealapnak, amely azt további befektetésekre használhatta.

A G7 már 2022-ben feltárta, hogy az MFB két állami program keretében összesen 250 milliárd forintot helyezett hat magántőkealapba, amelyek közül négyet Jellinek érdekeltsége kezelt. Az Indotek akkor megerősítette, hogy az általa kezelt alapok között van olyan, amelyben az MFB is befektető, de az összegeket üzleti titokra hivatkozva nem közölte.

Egyszer már felfüggesztettet is kapott

Jellinek Dániel egy nagyszabású számlagyáras áfacsalási ügyben került büntetőeljárás alá, miután magára vállalta az eredetileg édesapjának és egyik munkatársának tulajdonított cselekményeket. Az ügy egy olyan számlagyárhoz kapcsolódott, amely a hatóságok szerint összesen mintegy 19 milliárd forint áfát tüntetett el fiktív, főként takarítási és informatikai szolgáltatásokról kiállított számlákkal. Az ötven vádlottat érintő eljárásban az Indotek érdekeltségébe tartozó Mall Management és In-Management is befogadott fiktív számlákat. Az egyik céget öt éven keresztül Jellinek édesapja vezette, akinél a NAV házkutatást is tartott.

2024 őszén fordulat történt: Jellinek Dániel azt közölte az ügyészséggel, hogy valójában ő felelős az apja és kollégája terhére rótt cselekményekért. Ezt azzal indokolta, hogy nem akarta, hogy szerinte ártatlan idős édesapját és munkatársát hurcolják meg. Az ügyészség ezt követően velük szemben ejtette a vádat, Jellinek ellen pedig külön emelt vádat.

Jellinek azt is hangsúlyozta, hogy az Indotek már 2021 novemberében, a NAV vizsgálata előtt önrevíziót végzett, a problémás számlákat korrigálta, és a levont adót kamatokkal együtt befizette.

Az ügy végül Jellinek beismerésével zárult: lemondott a tárgyalásról, és a bíróság különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt 250 millió forintos pénzbüntetésre ítélte. Az ügyében a fiktív számlákkal okozott költségvetési hátrány 105 millió forint volt. Jellineket visszaesőnek minősítették, mert 2022-ben egy másik költségvetési csalási ügyben már kapott felfüggesztett szabadságvesztést.

Előállítása

2026. szeptember 15-én reggel előállították Jellinek Dánielt, az Indotek Group vezérigazgatóját, Magyarország egyik leggazdagabb üzletemberét. A HVG információi szerint Jellineknél és Szivek Norbertnél, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő korábbi vezérigazgatójánál házkutatást is tartottak. Jellineket már szeptember 10-én gyanúsítottként hallgatták ki, akkor önként jelent meg a Nemzeti Nyomozó Irodánál (NNI).

Az eljárás a 2015 és 2018 közötti Volán-buszbeszerzésekhez kapcsolódik. A hatóságok mintegy 10 milliárd forintos feltételezett vagyoni hátrányt vizsgálnak: a gyanú szerint a Volán-társaságok túlárazva vásároltak használt autóbuszokat, az így keletkezett pénzek egy része pedig köztes cégeken és színlelt kölcsönökön keresztül ingatlanokba, autókba és készpénzbe kerülhetett.

A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) közlése szerint négy személy gyanúsítotti kihallgatása zajlott, közülük hármat őrizetbe vettek, a nyomozás vesztegetés elfogadása és más korrupciós bűncselekmények miatt folyik. Az ügyészség ugyanakkor közleményében nem nevezte meg Jellineket a gyanúsítottak között, de később az üzletember cégcsoportja elismerte, hogy őt vették őrizetbe.

A HVG szerint Jellinek ügyében az egyik vizsgált szál az lehet, hogy egy érdekeltsége 700 millió forinthoz jutott olyan pénzből, amely a hatóságok által vizsgált ügyletekből származhatott. Ugyanakkor fontos részlet, hogy az NNI után a KNYF lépett, ez arra is utalhat, hogy több ügyet is összevonhattak.

Az Indotek álláspontja szerint amikor Jellinek tudomására jutott, hogy kölcsönfelvevőként kétes eredetű pénzhez juthatott, az összeget kamatokkal együtt bírósági letétbe helyezte.

Az Indotek Group tagadja, hogy Jellinek bűncselekményt követett volna el, és hangsúlyozta, hogy az üzletember együttműködik a hatóságokkal. A cég szerint az eljárás az Indotek társaságait és vagyonelemeit nem érinti, a cégcsoport működése zavartalan.