2010 válaszadó bevonásával, nem reprezentatív kutatást végzett a Magyar Suzuki, amelyben az aktuális autóhasználati szokásokra voltak kíváncsiak. A megkérdezettek több mint 70 százaléka ugyan napi szinten ül volán mögé, viszont 42 százalékuk esetében a vezetéssel töltött idő heti szinten így is éppen öt óra környékén mozog , de a fennmaradó 38 százaléknál sem haladja meg a 10 órát.
A válaszadók több mint fele az autót tartja a legjobb alternatívának a munkába járáshoz, a kitöltők 25 százaléka pedig a bevásárlásnál is a kocsit részesíti előnyben. Csupán minden tizedik megkérdezett vallotta azt, hogy mindenhová autóval megy, távolságtól függetlenül. Úgy tűnik, ebben tudatosabbak a magyarok, hiszen 50 százalék ezzel szemben a távolság alapján választ, de csak minden negyedik képes lemondani a kényelemről, és közösségi közlekedésre szállni vagy akár kerékpárral eljutni a célállomásig.
A kutatásban részt vevők bizonyos százaléka elő sem veszi a telefonját a táskából, nehogy elterelje a figyelmét
Bár a Suzuki kutatása alapján a távolság döntő szempont, az anyagiakról ez nem mondható el. A kitöltők kétharmadának nem befolyásolja az autóhasználati szokását a szűkösebb anyagi háttér, inkább máshol spórol, de a saját járműről nem mond le. Ennek kapcsán a válaszadókat a tankolási szokásaikról is kérdezték: 25 százalékuk havonta legalább egyszer tankol, viszont a döntő többség inkább kétszer hajt be a töltőállomásokra.
Nem csak az autóhasználati szokásról, de arról is megkérdezte a kitöltőket a Suzuki, hogy mivel “foglalják el” magukat vezetés közben. Hiába egyre több kocsiban alapfelszereltség a telefonos kihangosító, ezzel csupán az egyharmad él, a többség inkább az ital- vagy telefontartóban tárolja a készüléket, a kitöltők 25 százaléka viszont biztosra megy, és elő sem veszi a táskából a készüléket, nehogy elvonja a figyelmét. Abban viszont nagyobb egyetértés mutatkozott, hogy az autóban nem lehet csend: beszélgetnek, zenét, vagy podcastet hallgatnak utazás közben, és csak 38 százalék vallotta, hogy ezek nélkül is képes közlekedni. Ennél egy fokkal meglepőbb, hogy a megkérdezettek negyede képes térkép nélkül is elindulni, és a megérzéseire, a helyismeretére, valamint a táblákra hagyatkozni.
