A közel 50 napja tartó iráni háború miatt több mint 50 milliárd dollárnyi kőolaj esett ki a globális termelésből. A válság hatásai hónapokig, akár évekig is érezhetők lesznek.
Mi történt? Az iráni háború február végi kezdete óta több mint 500 millió hordó olaj és kondenzátum tűnt el a piacról, ami a modern történelem legnagyobb energiapiaci kiesése. A Reuters és piaci szakértők kalkulációi szerint ez a mennyiség például:
- 10 hét globális légi közlekedési keresletének felel meg,
11 napnyi teljes közúti közlekedés kiesésével egyenértékű, - az Egyesült Államok közel egy havi olajigényének, illetve egész Európa több mint egy havi olajszükségletének felel meg,
illetve 5 napra elegendő lenne a teljes világgazdaság működtetéséhez.
Márciusban az Öböl menti országok napi nyolcmillió hordóval csökkentették termelésüket – ez nagyjából a Exxon Mobil és a Chevron együttes kibocsátásának felel meg. A régióból származó repülőgép-üzemanyag exportja is drámaian visszaesett.
A hordónként átlagosan 100 dolláros olajár mellett a kiesés mintegy 50 milliárd dollár bevételkiesést jelent – ez körülbelül Németország GDP-jének 1 százaléka, vagy kisebb országok, például Lettország vagy Észtország teljes éves gazdasági teljesítménye.
Hogy áll most a megállapodás? Az iráni külügyminiszter szerint a Hormuzi-szoros újra nyitva áll egy libanoni tűzszüneti megállapodás után, míg Donald Trump úgy véli, hamarosan megszülethet a háborút lezáró egyezség – bár ennek időzítése továbbra is bizonytalan.
Bár a Hormuzi-szoros újranyitása enyhítheti a helyzetet, a termelés helyreállása lassú lehet. A globális készletek már áprilisban is jelentősen csökkentek, és a kieső napi termelés elérte a 12 millió hordót.
The post Annyi olajat vesztett a világgazdaság ötven nap alatt, mint egész Európa egyhavi olajszükséglete appeared first on Forbes.hu.
