Egy korábbi kormányzati tőkeprogramon keresztül közpénz is kerülhet a 140 lakásos komplexumba a Feneketlen-tónál.
Mi történt? A Villányi úti beruházást eddig elsősorban városképi és közlekedési vitaként lehetett látni, ám a háttérben jóval nagyobb állami szerepvállalás rajzolódik ki, írja a Válasz Online. Egy korábbi kormányzati tőkeprogramon keresztül ugyanis közpénz kerülhet abba a fejlesztői körbe, amely a volt MSZMP-pártiskola helyén 140 lakásos komplexumot tervez. A történet ráadásul messze túlmutat egyetlen budai telken.
Háttér. A Feneketlen-tó és a Szent Imre-templom szomszédságában, a korábbi MSZMP-pártiskola helyén épülhet fel a Forestay 140 lakásos beruházása. Az önkormányzat júliusban jóváhagyta a szükséges településrendezési szerződést, miközben a környékbeli ellenzők szerint a projekt túlzsúfolttá teszi a környéket, jelentős közlekedési terhet okoz, és a Gellért-hegy lábának városképébe sem illeszkedik megfelelően. A beruházó azzal érvel, hogy a korábbi szabályok még nagyobb, akár 300 lakásos fejlesztést is lehetővé tettek volna, és a mostani terv ennél visszafogottabb.
Furcsaságok. A Válasz Online cikke szerint azonban a beruházás finanszírozásának háttere különösen érdekes. A Forestay Lakóingatlan-fejlesztési Alapja a Nagy Márton által felügyelt Lakhatási Tőkeprogramban 20 milliárd forintos állami tőkét kapott, amely a konstrukcióban 68 százalékos állami részesedést jelent. A Villányi úti ingatlan tulajdonosa egy olyan ingatlanalap, amelynek befektetési jegyei ehhez az alaphoz tartoznak. A Nemzeti Tőkeholding ugyan azt közölte, hogy a Villányi úti projekt jelenleg még nem része a programnak, de a Forestay a jövőben bevonhatja azt a támogatott fejlesztések közé.
Mit jelent ez? A konstrukció lényege, hogy a korábbi kormány jelentős állami tőkét biztosított ingatlanfejlesztési alapoknak anélkül, hogy az egyes konkrét beruházások helye és tartalma előre ismert lett volna. A programban a Forestay mellett több, a magyar ingatlanpiacon jól ismert fejlesztő és több, a NER-hez kötődő alap is részt vett. A lap szerint az állam egyes esetekben a befektetések jelentős részét, akár 70 százalékát is biztosította.
Szabálytalan? A Forestay azt állítja, hogy a Villányi úti projekt a Lakhatási Tőkeprogram nélkül is megvalósult volna, és az állami finanszírozás költsége nem számottevően kedvezőbb a piaci finanszírozásnál. Ugyanakkor a cég már nem csupán ezt az egy beruházást tervezi: egy mintegy 5 hektáros, Galvani–Szerémi–Budafoki út környéki területen 2035-ig 1800–2400 lakást építene, vagyis a Villányi úti projekt a társaság budai lakáspiaci belépője lehet.
Más problémák. Az új beruházás lényegében teljesen kihasználná a telket, a meglévő tömb mögött további nagy lakóépületek jelennének meg. Bár az önkormányzat és a fejlesztő valamelyest csökkentette az épületmagasságot és nagyobb zöldfelületet vállalt, a beruházás így is tovább erősítheti azt a folyamatot, amely az elmúlt években egyre intenzívebbé tette a Gellért-hegy lábának beépítését.
A történetnek ezért már nemcsak az a tétje, hogy milyen ház áll majd a Feneketlen-tó mellett. Az új kormány számára az is kérdés, hogy fenntartja-e a korábbi kabinet lakhatási tőkeprogramját, és elfogadhatónak tartja-e, hogy jelentős állami források olyan magánfejlesztésekbe kerüljenek, amelyek nem feltétlenül az olcsó lakhatást vagy a közérdekű városfejlesztést szolgálják.
The post Az állam is vastagon benne van a városképet romboló lakóparkban appeared first on Forbes.hu.
