Napjainkban nagyon sokan szenvednek mentális egészségi problémától nemcsak hazánkban, hanem világszerte. Ezek egy része veleszületett vagy öröklött, míg a mentális betegségek egy része felnőttkorban vagy kamaszkorban alakul ki. A mentális problémákat tetézik a világban zajló események, hiszen vannak nagyon érzékeny emberek. Ezek az események sok változást okoznak bennünk és a lelkiállapotunkban is. Mint ahogyan a drasztikus éghajlatváltozásnak is lehet negatív hatása a mentális egészségre.
A klímaváltozás egy égető probléma, ami megannyi problémát jelent. A nagy kánikula, az évszakok közötti átmenet hiánya, a tél, a hideg hiánya, az erdőtüzek és az árvizek, azaz azon katasztrófák, amelyek a klímaváltozás következményei, akár meg is duplázhatják vagy triplázhatják a mentális betegségek számát világszerte. A fizikai sérülések mellett a lelki betegségekkel küzdők száma is megemelkedett az utóbbi években, elsősorban a legkiszolgáltatottabb helyeken élők körében.
A szélsőséges időjárás, azaz az éghajlatváltozás jelentős hatással van a lélekre. Hatására megnő azok száma, akik depresszióban vagy szorongástól szenvednek, hiszen jelentős hatással van a hangulatra, oka lehet a viselkedési rendellenességek kialakulásának, és sajnos az öngyilkosságok száma is megnőtt ennek következményeként.
A légszennyezettség, az emelkedett üvegházhatású gázokkal járó magasabb hőmérséklet megnöveli az olyan neurológiai és pszichiátriai problémák, állapotok kockázatát, mint a stroke vagy a demencia. Még a megtermelt táplálékok tápanyagtartalmában bekövetkező változások és napjaink élelmiszer-kínálata is hozzájárulhat a mentális betegségek kialakulásához.
Az éghajlatváltozásoknak súlyos következményei lehetnek. Munkahelyek szűnhetnek meg, emiatt az emberek kénytelenek elköltözni a megszokott és szeretett lakóhelyükről, ami hatással lehet a társadalmi kapcsolataikra, hiszen a jó szociális kapcsolatok felbomolhatnak, amelyek együttesen, de külön-külön is fokozzák a mentális betegségek létrejöttét.
Az éghajlatváltozás tehát hatással van az emberi pszichére. Ma már szakkifejezéssel is illetik: ökoszorongás. Azaz ez egy olyan mentális egészségi állapot, amelyet az emberek az éghajlatváltozásokkal kapcsolatban éreznek: bánat, szorongás, rossz hangulat, tehetetlenség érzése.
Az éghajlatváltozás okozta szorongás és depresszió bárkit érinthet, hiszen egy fiatal is éppen úgy aggódhat a természetért, a környezetért, mint egy idősebb személy. Az emberek a szorongás és a depresszió mellett érezhetnek enyhe és súlyosabb stresszt, hatására megnövekedhet az alkoholfogyasztás, viselkedési problémák, poszttraumás stressz és álmatlanság is.
Poszttraumás stressz főleg azokon a területeken alakul ki, ahol klímakatasztrófa jön létre, például ilyen a hurrikán, az erdőtűz vagy az árvíz. Aszály hatására emberek mennek tönkre, ennek következménye pedig az öngyilkosságot elkövetők megnövekedett száma, hiszen napjainkban is sok ember él mezőgazdaságból.
A magasabb hőmérséklet még agressziót is okozhat. Egy tanulmány szerint az erőszakos bűncselekmények száma jóval magasabb a melegebb napokon, mint a hidegebb évszakokban, hónapokban.
A klímaszorongás pedig szinte mindenkit aggaszt. Az idősek a gyermekeik és az unokáik miatt aggódnak. A fiatalok is sokat stresszelnek a bizonytalan jövőkép miatt. Egyszóval mindenkire negatívan hat, és mindenkit érint ez a probléma. Ezért nem szabad legyinteni, amikor takarékosságra szólítanak fel bennünket, amikor azt halljuk, hogy ne pazaroljuk az ételt és a vizet, hogy ne vegyünk mindig új holmikat, hiszen a régi is lehet még jó, működhet még jól, ha megjavíttatjuk, ha megvarrjuk, ha kicsit megrenováljuk. Ha mindenki odafigyel már mától ezekre a dolgokra, talán elkerülhetjük azokat a komoly változásokat, amelyek az emberiséget fenyegetik.
