Ennek ellenére a kormány egy korábbi dátum teljesítését tűzte ki célul. Az nem tudni, hogy ez pontosan egy mennyire optimista szcenárió.
Mi történt? Magyarországnak 2027-re kellene az előírt szintre, a GDP három százaléka alá leszorítania az államháztartás hiányát, ezt javasolta kedden az EU-tanácsnak tett ajánlásában az Európai Bizottság, írta meg Gyévai Zoltán, a Szabad Európa brüsszeli munkatársa.
Az EB 2025. április 30-ig szabna határidőt a magyar kormánynak a 2025. évi úgynevezett előrehaladási jelentés, valamint a hiány csökkenését célzó első intézkedések megtételére.
Számon lesz kérve. Az ajánlások januárban várható tanácsi elfogadása után Magyarországnak legalább hathavonta jelentést kell tennie az ajánlások teljesítéséről egészen a túlzott mértékű államháztartási hiány kijavításáig.
A kormánynak biztosítania kell, hogy a nettó költségvetési kiadások éves nominális növekedési rátája 2025-ben éves szinten ne haladja meg a GDP 3,9 százalékát (2023-hoz képest kumulatívan a 7,6 százalékot), 2026-ban a GDP 3,3 százalékát (2023-hoz képest 11,1 százalékot) és 2027-ben a 3,2 százalékot (kumulatív számítás szerint 14,7 százalékot).
Az Európai Bizottság a deficiteljárás korrekciós lábának alkalmazása során nem tudta figyelembe venni a magyar kormány által november 4-én, tehát az október végi határidő után benyújtott középtávú fiskális tervét, amely egy fenntartható államadósság-csökkentési pályát hivatott felvázolni alapesetben egy négyéves időszakban. Mivel a magyar terv elbírálása jelenleg is folyik, az Európai Bizottság magyar kormányhoz intézett ajánlása a testület által felállított négyéves (adósságcsökkentési) referenciapályán és a legfrissebb adatokon alapul.
2027-ig van idő. Az EB 2027-ig hagyott időt a kormánynak adósságának rendezésére. Ezzel – jelenlegi tudomásunk szerint – a kormány nem szeretne élni, szokatlan módon a bizottsági dátumnál korábban, 2026 végéig tervezi megszüntetni a túlzott mértékű hiányt.
Más kérdés, hogy – mint a közelmúltban bemutatott őszi gazdasági előrejelzésből kiderült – a kormány növekedési prognózisa túlzottan optimistának tűnik a bizottságéhoz képest: utóbbi 2025-ben csak 1,8 százalékos GDP-növekedéssel számol, a kormány ennek majdnem a duplájával.
Kontextus. Magyarország valamivel több mint tíz év után kerül vissza a deficiteljárásba, amely az uniós csatlakozás után rögtön megindult, és kormányokon átívelően egészen 2013-ig tartott. Ehhez az is kellett, hogy az Európai Bizottság 2012-ben belengette a kohéziós politikai források bizonyos részének befagyasztását az Orbán-kormánynak, amely ezt követően meghozta a szükséges intézkedéseket az államháztartási hiány kiigazítására.
The post Az EU sem várja el, hogy a választásokig rendeződjön a költségvetési hiány appeared first on Forbes.hu.
