Mindenkinek az a vágya, hogy idősebb korában se legyen beteg. Sokat gondolják azt, hogy az idősebb kor feltétlenül magával hozza a betegségeket, pedig ez nem egészen így van. Attól, hogy betöltünk egy bizonyos kort, még nem jelenti azt, hogy a betegségek is jönnek majd sorban. A tudatos és egészséges élettel nagyon is sokat tehetünk annak érdekében, hogy öregkorunkban ne a betegségekről szóljon az életünk. Az alábbiakban olyan mítoszokról olvashat, amelyek nem minden esetben állják meg a helyüket. Mutatjuk is, melyek ezek!
Egyes feltételezések szerint idősebb korban jobban tesszük, ha tartózkodunk a tej és tejtermékek fogyasztásától. Azonban csak akkor kell megvonnunk magunktól ezeket a táplálékokat, ha azok gyomor- és bélrendszeri bántalmakat okoznak. Az igaz, hogy ahogy idősödünk, valóban lassabb lesz az emésztés, és a korábban szeretett ételek és italok közül lesz olyan, amelyik okozhat kellemetlenségeket, azonban ha mi idősebb korunkban is jól toleráljuk a tejet és a tejtermékeket, akkor nyugodtan fogyaszthatjuk azokat.
Nők esetében a menopauza szakasza egy vízválasztó, mert ilyenkor sokkal jobban oda kell figyelni a szív- és érrendszer, illetve a csontok egészségére. A kor előrehaladtával ugyanis csökken a szervezetben az ösztrogénhormon szintje, ami miatt kialakulhatnak komoly betegségek is. A csontritkulás megelőzése érdekében oda kell figyelnünk a kalciumbevitelre is, azonban kalcium nemcsak a tejben és a tejtermékekben van, hanem más táplálékok – például a halak és a zöld leveles zöldségek – is bővelkednek ebben az ásványi anyagban.
A fehérje segít az izomtömeg felépítésében, amelynek nagy részét 50 éves kor fölött elveszítjük. Éppen ezért nagyon lényeges, hogy fenntartsunk egy egészséges testsúlyt, és fejlesszük az izmokat, mégpedig súlyzós gyakorlatokkal. Nem kell nagy súlyokban gondolkodni, az egykilós súlyokkal is sikereket, eredményeket érhetünk el.
Ha egészségesen szeretnénk öregedni, akkor a telített és a transzzsírokat mindenképpen felejtsük el, ezek helyett részesítsük előnyben az egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírokat.
Azt eddig is tudtuk, hogy a rostos táplálkozás milyen pozitív hatással van az egészségünkre. A legújabb kutatások azonban azt mutatják, hogy a rendszeresen bevitt rost még a demencia leküzdésében is a segítségünkre lehet. A demencia egyik legelterjedtebb formája az Alzheimer-kór, amely egyre több embert érint napjainkban. Most pedig nézzük meg, hogy miért olyan hasznos a rostos táplálkozás ennek a neurodegerneratív betegségnek az elkerülésében!
Egy kutatás 15 éven keresztül tartott, amelyben 4000 résztvevőt vizsgáltak, akiknek az életkora 45 és 65 év közötti volt. A kutatást végzők arra voltak kíváncsiak, hogy mi történik azokkal az emberekkel, akik mindennap visznek be rostot a szervezetükbe, és mi lesz akkor, ha valaki mellőzi a napi rostbevitelt. Az eredményeket egy tanulmányban is közölték. Meglepő módon sokkal kevesebb százalékban volt demens beteg abban a csoportban, ahol a rendszeres rostfogyasztás terítéken volt.
A rostnak két formája létezik – oldható és oldhatatlan –, és leginkább az oldható rostot fogyasztók körében volt alacsony a demencia kockázata. Ezek az emberek rendszeresen fogyasztottak olyan oldható rostot, mint például zab vagy hüvelyesek. A kutatók egybehangzó véleménye szerint az oldható rostok szabályozni tudják a bélbaktériumokat, ez pedig segít csökkenteni az idegek gyulladását, amely voltaképpen oka lehet a demencia kialakulásának.
A magas rosttartalmú étrend a testtömeg csökkenését is megtámogatja, illetve aktív szerepe van a koleszterin- és a vércukor-szabályozásban is. Ezek a változások nemcsak a szívbetegségek, hanem a demencia kockázati tényezőit is csökkentik.
A magas rosttartalmú étrend az agy öregedési folyamait is késleltetni tudja. A rostos táplálkozás ezen kívül csökkenti a citokinek termelődését, amelyek gyulladást generálnak a szervezetben és így az agyban is.
A rostokban bővelkedő táplálékok nemcsak a demencia megelőzésében segítenek, hanem akár vissza is fordíthatják az enyhe kognitív károsodást, illetve demenciát is. Azok az idős emberek, akik elkezdték beépíteni az étrendjükbe a rostos ételeket, javuló memóriáról és koncentrálóképességről számoltak be.
A legtöbb rostot a zöldségek és a gyümölcsök tartalmazzák, legfőképpen a zöld leveles zöldségek, a keresztesvirágú zöldségek és a bogyós gyümölcsök.
