Összeállította: Lits Benedek / Közreműködött: Fekete Emese
1. Budapest
Majdnem 160 ezren voltak, akik júniusban nemcsak a Fidesz és a Mi Hazánk fővárosi listáira mondtak nemet, de Karácsony Gergelyre is. A főpolgármestert végül 293 szavazat előnnyel választották újra, de a harmadik legerősebb listával a háta mögött kell többséget kovácsolnia a közgyűlésben. A Tiszának nem érdeke beszállni a budapesti pozícióharcokba, Magyar Péter kizárólag ügyek mentén koordinálna.
Mi lesz a fővárosi költségvetéssel? És magával a várossal?
2. Amerika?
A demokrata Joe Biden visszalépett, helyette jóval fiatalabb és kompetensebb alelnöke, Kamala Harris indul az elnökségért november 5-én. A Biden ellen biztos győzelmet váró Donald Trumpnak van miért izgulnia.
Megválasztják a történelem első amerikai elnöknőjét? Merre tovább NATO? Lesz-e koherens Kína-politika? Ki fogja megvédeni Tajvant?
3. Ukrajna?
Kijev egy-két sikeres ellentámadással és orosz területeken portyázással sikeresen megkavarta az orosz bel- és külpolitika állóvizét. Putyin a katonai hírszerzés és logisztika rossz hatékonyságát kifelé, míg az alig nagykorú orosz sorkatonák elestét vagy hadifogságba esését befelé egyre nehezebben magyarázza meg annak ellenére, hogy az orosz offenzíva a donbaszi fronton lassan, de relatíve sikeresen halad.
Elkeseredett próbálkozás vagy diplomáciai touché? Újranyílhatnak még a nyugati pénzcsapok?
4. Izrael?
Az izraeli háború eszkalációja egyre zavarosabb geopolitikai helyzetet hozott a Közel-Keleten. A Hamasz oldalán szerepet vállaló Hezbollah mellett Irán is aktivizálta magát. Izrael védelmi szövetségét a térségben erősödő amerikai jelenléten túl az Iránhoz hasonlóan síita Azerbajdzsán erősítheti.
Mikor és hogyan lesz béke, ha ezt a háború kezdete óta elmozdíthatatlan populista elnök, Benjámin Netanjahu sem akarja igazán?
5. Újra infláció?
Az MNB három százalék körüli prognózisánál a KSH jóval többet, 4,1 százalékot mért júliusban. A kiugró érték oka a szolgáltatások és bizonyos élelmiszerek – a rossz termés okozta – áremelkedése.
És mikor állhat meg a drágulás?
6. Kamatszintek?
Tavasszal bátran vágta az alapkamatot a jegybank, a két évvel ezelőtti 13 százalékos szint a nyár végén 6,75 százalék volt. A vártnál nagyobb infláció mellett az amerikai Fedtől is nagyban függ, hogy itthon mekkora lesz a játéktér. Az amerikai kamatvágás nélkül az MNB szinte csak a forintárfolyam kárára tudná stimulálni a magyar gazdaságot.
Feláldozza a jegybank a forintot a növekedés oltárán? Ellenáll? És mikor lesz újra olcsó pénz a gazdaságban?
7. Túlzott deficit?
Az EU-s intézmények nem bánnak kesztyűs kézzel a tagállamokkal, ha a költségvetési hiány túllépi a GDP-arányos három százalékot. Magyarország ellen is eljárást indítottak.
Hány évet kap az ország, hogy meghúzza a nadrágszíjat? A magyar kormány 4,5, míg a Bizottság 5,4 százalékra várja a 2024-es hiányt. Kinek lesz igaza? Elmarad 26-ban a pénzeső?
8. Soros elnökség?
Nem volt elragadtatva az EU soros elnöki posztját betöltő Orbán Viktor „békemissziójától” az európai közvélemény: Putyinnal, Hszivel és Trumppal parolázni a szövetségesek tájékoztatása nélkül nem épp barátságos gesztus.
Még hátra van szűk négy hónap a magyar elnökségből, mire lesz elég? Képes lesz tematizálni az őszi szezont a cordon sanitaire-be zárt Fidesz?
9. Uniós vízum az oroszoknak?
Az Európai Bizottság is vizsgálja azt a magyar szabályozást, amelyik könnyített eljárással juttatná uniós vízumhoz az orosz és a belarusz állampolgárokat. Az Unió belügyi biztosa garanciákat vár, hogy nem léphetnek be orosz kémek, az Európai Néppárt elnöke sürgős ellenintézkedéseket követel „komoly nemzetbiztonsági aggályokra” hivatkozva. Az új szabályozásról először a Forbes.hu írt.
Naiv szabályozás vagy szándékos kiskapu? Hány orosz állampolgár él a lehetőséggel? Mit válaszol Orbán Viktor a kérdésekre az októberi csúcstalálkozón?
10. Olaj?
Az Észak-Németországot és Oroszországot összekötő 1200 kilométeres Északi Áramlat felrobbantása óta nem épp baráti a német–lengyel viszony. A Barátság kőolajvezeték ukrán tranzitjának kérdésére sem kaptunk még megnyugtató választ, és a világ olajkereskedelmének 30 százalékát lebonyolító Hormuzi-szoros geopolitikai helyzete is kritikus.
Augusztus végére a csökkenő kínai kereslet levitte az olaj világpiaci árát és a hazai benzinárat is. Mit lép Irán? És hogyan reagál rá októberben az OPEC?
The post Az ősz 10 nagy kérdése appeared first on Forbes.hu.
