Bill Gates egy esszében komoly figyelmeztetést fogalmazott meg a mesterséges intelligencia foglalkoztatásra és általában az emberi létre gyakorolt kockázatairól. Szerinte a vállalatok úgy rohannak előre a technológia fejlesztésével, hogy nincs átfogó tervük arra a hatalmas felfordulásra, amelyet az AI okozhat.
„Még a lehető legkedvezőbb körülmények között is az emberiség történetének egyik legviharosabb időszaka lesz az átmenet ebbe az új AI-korszakba” – írta szerdán a személyes honlapján közzétett, 12 oldalas esszéjében. „Jelenleg nem készülünk fel erre. Nem látom jelét annak, hogy a vezetők, a szakértők és a közösségek megfelelően szembenéznének a kihívásokkal.”
Gates mostani üzenete jóval komorabb hangvételű, mint a mesterséges intelligenciáról írt 2023-as írása, amelyben azt fejtegette, hogy legalább annyira lelkesíti ez a forradalom, mint annak idején az internet és a személyi számítógépek elterjedése. Bár szerdai írásában az AI-ban rejlő hatalmas pozitív lehetőségeket is kiemelte – például az energiaipar, az egészségügy és a mezőgazdaság területén –, hangsúlyozta, milyen súlyos következményekkel járhat, ha rosszul kezeljük az átmenetet.
„Nincs terv arra, hogyan könnyítsük meg az AI-korszakba való belépést”
– írta, és a technológia szigorúbb szabályozását sürgette.
A Gates Ventures egyik képviselője szerint a Microsoft társalapítója azért döntött úgy, hogy éppen most szólal meg a kérdésben, mert úgy gondolja, már kevés idő maradt az átmenetre való felkészülésre. Gates esszéjében azt is írta, hogy Washingtonban törvényhozókkal fog egyeztetni erről. „Most még van lehetőségük cselekedni, mielőtt meredeken megugrik a munkanélküliség, a közösségek megsínylik a változásokat, és megrendül a közbizalom.”
Nézzük, mi volt Gates három legfontosabb gondolata.
Az AI gyorsan eléri a szellemi és a fizikai munkaköröket is
Esszéjének jelentős része a munkahelyekkel foglalkozik. Gates szerint leginkább a pályakezdő és középszintű pozíciókban vannak kitéve a különböző állások a megszűnés veszélyének. Úgy véli, az AI hamarosan a fizikai munkaköröket is érinteni fogja, és éppen a változás kiterjedtsége és sebessége különbözteti meg ezt az átalakulást a munka világának korábbi változásaitól.
Miközben a mezőgazdasági munkáról az irodai munkára való átállás generációkon át tartott, olyan ágazatokban, mint a jog, az ügyfélszolgálat, a szoftverfejlesztés vagy a feldolgozóipar, már egyetlen évtized alatt érezhető lesz az AI hatása.
Amikor a mesterséges intelligencia már hibamentes munkát lesz képes végezni, „önállóan is működni tud majd, anélkül, hogy embernek kellene ellenőriznie, a vállalatoknak pedig minden gazdasági ösztönzőjük meglesz arra, hogy ezt hagyják is” – írta Gates.
Szerinte egy olyan társadalomban, ahol jóval több ember válik munkanélkülivé, erősebb szociális védőhálóra lesz szükség. Amikor például gyárak zártak be, Amerikában számos helyi közösségben megnőtt az opioid-túladagolás okozta halálesetek száma.
„Képzeljünk el hasonló nyomást egyszerre a szellemi és a fizikai dolgozókon, országszerte.”
A kritikus gondolkodás fontosabb, mint valaha – és veszélyben van
Gates hangsúlyozta az elektromos hálózatokat, kórházakat és bankokat fenyegető kibertámadások veszélyét. Szerinte széles körben elterjedhetnek a csalások és a megfigyelés különböző formái. Az AI azt is lehetővé teheti a kormányok számára, hogy emberi közreműködés nélkül alkalmazzanak halálos erőt – írta.
Az emberi kapcsolatokkal összefüggésben Gates arra figyelmeztetett, hogy az AI egyfajta véleménybuborékként működhet, ami különösen súlyos hatással lehet a gyerekekre. A chatbotok függőséget okozhatnak, konfliktusoktól mentes társaságot kínálhatnak, és ronthatják a kritikus gondolkodás képességét.
„Ez lenne a lehető legrosszabb időszak arra, hogy az emberek elveszítsék kritikus gondolkodási képességüket” – írta. „A deepfake-ek és a személyre szabható dezinformáció korában alapvető életkészséggé válik annak felismerése, hogy mi igaz, és mi nem.”
Az adóztatás is része lehet a megoldásnak
Gates az AI-tokenek és botok megadóztatását szorgalmazta. Ez lassíthatná a vállalatok rohanását az emberi munkaerő lecserélése felé. Az ebből származó adóbevételekből emellett finanszírozni lehetne egy olyan szociális védőhálót, amely támogatná azok átképzését, akiknek a munkája megszűnik.
Gates szerint ezek a bevételek részben pótolhatnák a személyi jövedelemadóból kieső összegeket is – amelyek csökkenni fognak, ha kevesebb ember dolgozik –, így az államok továbbra is finanszírozni tudnák a közszolgáltatásokat.
Szerinte a társadalmaknak bizonyos munkaköröket fenn kellene tartaniuk az emberek számára. Ahogyan vannak védett közterületek, ahol az állam megtiltja a beépítést, úgy a társadalmak is dönthetnek úgy, hogy bizonyos pozíciókban nem alkalmaznak mesterséges intelligenciát. Ennek oka lehet, hogy az adott munkát végző embereket nehéz lenne átképezni, vagy hogy a munkakör olyan emberi empátiát és gondoskodást igényel, amelyet nem lenne helyes gépekre bízni.
Gates arra is felszólította a világ kormányait, hogy működjenek együtt az AI szabályozásában, és külön kiemelte, hogy ehhez az Egyesült Államoknak és Kínának is együtt kell dolgoznia. Az ilyen együttműködést a nukleáris fegyverekkel, a légi közlekedéssel és az ózonréteg védelmével kapcsolatos nemzetközi koordinációhoz hasonlította.
Gates egyik képviselője szerint a milliárdos nem használt AI-eszközöket az esszé megírásához, bár kutatásra és személyes tanulásra maga is alkalmazza a technológiát. Gates azt is közölte, hogy befektetéseinek nyeresége a Gates Foundationhöz kerül, ahol a mesterséges intelligencia segítségével igyekeznek felgyorsítani az egészségügyi, mezőgazdasági és oktatási programokat.
The post Bill Gates: A társadalmaknak bizonyos munkaköröket fenn kellene tartaniuk az emberek számára appeared first on Forbes.hu.
