A legnagyobb magyar bank bő két év találgatás végére tett pontot azzal, hogy bejelentette a Luminor rég várt akvizícióját. Miért a Baltikum, mennyibe került a tranzakció, mit jelent ez a részvényárfolyam számára, és milyen kockázatokkal kell számoljanak a befektetők? Összeszedtük, hogy látják az elemzők az OTP történetének legnagyobb felvásárlását.
Bő két évvel ezelőtt merült fel először, hogy az OTP a Baltikum egyik legnagyobb bankja, a Luminor felvásásárlásában gondolkozik. A kezdeti sajtóhíreket a bank nem kommentálta, az elemzők viszont komolyan vették az értesüléseket, és annak lehetősége 2024-es év egyik legforróbb szakmai témájává vált a bank körül.
Az OTP ugyanis az elmúlt években szédületes, a Concorde adatai szerint mára közel 4 milliárd euróra rúgó készpénzállományt halmozott fel, amiből már akár több kisebb, vagy egy igazán jelentős méretű bank felvásárlására is futotta volna.
Az üzletet azonban csak nem jelentette be az OTP, ezért egy pár kósza 2025-ös említésen kívül szinte teljesen elhalt a sztori, korábban én is azt hallottam az elemzői közösség tagjaitól, hogy minden bizonnyal meghiúsult a felvásárlás, ennek pedig az árazáson túl a magyar bankot övező hazai politikai környezetben is megtalálták egyesek a vélt okait.
Erről szól még a cikk
- Miért pont a Luminor, és mit nyer vele az OTP?
- Mennyibe került az OTP-nek a Luminor felvásárlása?
- Mekkorát dob az OTP értékén a Luminor, és mekkora extra profitot termel majd a magyar banknak?
- Milyen hatása lesz a felvásárlásnak az OTP árfolyamára?
Nagyon jó dealt csinálhatott az OTP a Baltikumban
Aztán jött július 20. estéje, és a teljesen váratlan bejelentés: az OTP megállapodott a Luminor felvásárlásáról a tulajdonosi konzorciumot jelentő Blackstone-nal és a DNB Bankkal, a vételárat pedig ugyan nem közölték a felek, Bukta Gábor szerint minden bizonnyal nagyon jó dealt csináltak Csányi Péterék.
A Concorde elemzési üzletágvezetője kedd reggeli első gyorselemzésében arról írt, a bankot a könyv szerinti érték 1,0-szeresén, azaz 1,9 milliárd euró környékén szerezhette meg az OTP, ami durván 20%-kal alacsonyabb árat jelent, mint amivel a Blackstone eredetileg számolhatott mint ideális exit. Nem sokkal később azonban a DNB közölte, hogy egymilliárd norvég koronás leírást hajt végre a könyveiben a Luminor kapcsán, ami azt jelenti,
a könyv szerinti érték 0,75-szörösén, azaz 1,4 milliárd euró környékén kerülhet sor a tranzakcióra, közel 500 millió euróval alacsonyabb értékeltség mellett, mint azt a piac várta.
Bukta Gábor szerint ha tényleg ilyen összeg mentén zárul a deal, az még a korábbiaknál is jelentősen pozitívabb üzletet jelent az OTP szemszögéből. Fontos kiemelni viszont, hogy a felvásárlás még felügyeleti jóváhagyáshoz kötött, és 2027 második felében zárulhat majd le teljeskörűen, a felvásárlás várható hatásairól azonban már most bőven rendelkeznek előrejelzésekkel a szakértők.
Érdekes, hogy az Erste már a reggeli elemzésében is belengette, hogy el tudnak képzelni egy 1-es P/V alatti üzletet, akkor viszont még nem érkezett tőlük konkrét becslés az üzlet pontos nagyságára vonatkozóan, a DNB közleményét követően azonban ők is megerősítették az 1,4 milliárd euró körüli vételárat.
Rekord tranzakció, látványos méretkülönbséggel
A Luminor-deal az OTP történetének eddigi legnagyobb felvásárlása, a Baltikum legnagyobb független bankjának számai a hazai pénzintézet sorai mellett mégis eltörpülnek. Az Észtországban, Lettországban és Litvániában működő bank a tavalyi évet
- 15,9 milliárd eurós mérlegfőösszeggel, 158 millió eurós adózott eredménnyel és 1,9 milliárd eurós saját tőkével zárta,
- míg az OTP ugyanekkor 132 milliárd eurós (8x) mérlegfőösszeggel, 3,2 milliárd eurós (20x) profittal, és 15 milliárd euró (8x) feletti saját tőkével rendelkezett.
A Concorde számításai szerint a Luminor 13 százalékkal növelheti az OTP eszközállományát, valamint hozzávetőleg 5 százalékkal járulhat hozzá a csoportszintű eredményhez. Ha tehát csak a számokat nézzük, akkor nem tűnik akkora dobásnak a Luminor-tranzakció, egy cinikus akár azt is mondhatná, még a szektorális különadók kivezetése is nagyobb hatással lenne az eredménytermelésre, mint az új bank mérlegre vétele.
Nem a számok a legfontosabbak
De a jelentőséget jelenleg egészen biztosan nem a számok terén érdemes keresni, hanem ott, hogy
az OTP ezzel a baltikumi régió harmadik legnagyobb bankján keresztül lép be az eurózóna egyik jó kilátásokkal rendelkező piacára, ezzel pedig nem csak saját eurós tapasztalatát bővíti tovább a hazai bevezetés előtt, de mintegy irányba is áll Európa érettebb és ellenállóbb piaca felé.
Az OTP eddig elsősorban a keleti irányba terjeszkedett, az orosz piac jelenleg a második legnagyobb eredménytermelő szegmense a banknak (éppen csak, hogy nem előzve meg a magyar core üzletágat), a keleti nyitás azonban a deviza- és politikai kockázatok felvállalását is jelentette. A Concorde elemzése szerint a nyugati fordulatnak ezért ilyen olvasatban is van jelentősége, az újabb, ezúttal már „nyugatibb” lábon is állás ugyanis akár még a bank értékeltségét is javíthatja majd.
A gazdasági, politikai és katonai értelemben is a nyugati blokkhoz tartozó Baltikumnak kivételesen az orosz közelség is előnyére válhat – már ami az OTP szempontjait illeti.
„Az orosz fenyegetettség miatt a balti államok várhatóan tovább növelik védelmi kiadásaikat, ami tartós keresletet teremthet a vállalati és infrastrukturális hitelezés iránt. Ennek eredményeként a banki működési környezet várhatóan továbbra is kedvező marad”, írta elemzésében Bukta Gábor.
Hozzátette: azt sem szabad elfelejteni, hogy az elmúlt időszakban mindhárom gazdaságban újraindult a növekedés, emelkednek a reálbérek, miközben az államadósság továbbra is alacsony. Ez 2026-ban hozzájárulhat a kamatmarzsok stabilizálódásához, miután az EKB kamatcsökkentéseinek hatása teljes mértékben átgyűrűzik a banki eredményekbe.
A képet azonban Zakár Tivadar, a BÉT kijelölt tanácsadójaként működő Univerz Invest Zrt. befektetési igazgatója árnyalta egy fokkal. Mint a Forbes.hu-nak írt elemzésében kiemelte, a balti országok fejlett digitális és bankpiaci infrastruktúrával rendelkeznek, ugyanakkor kis, nyitott gazdaságok, amelyek a ciklikus és geopolitikai sokkokra érzékenyek, ez pedig a hitelportfólió kockázati profiljában és a marzsokban is megjelenhet adott esetben.
Miért most, ha eddig nem?
A Concorde elemzése szerint az eladó és a vevő érdekei kvázi most értek össze igazán. Az OTP irányából számíthatott, hogy a NER leváltásával egy stabilabb és kiszámíthatóbb politikai hátteret kapott a bank, így csökkent annak az esélye, hogy politikai vagy diplomáciai okokból meggátolja a felvásárlást az azt jóváhagyni szükséges szervek bármelyike (mindhárom balti ország, Magyarország és az Európai Unió illetékes hatóságai).
De a készpénzállomány jelenlegi szintjeire való kiépülése is fontos lehetett a banknak, a rendelkezésre álló 4 milliárd eurónyi készpénz, valamint a 2 milliárd eurónyi saját részvény a januárban kibocsátott 1 milliárd eurónyi kötvényállománnyal karöltve már nagyon kényelmes anyagi hátteret biztosított a banknak a vételi ajánlathoz.
Eladói oldalról azt érdemes tudni, hogy a Luminor Bank jelenleg a Luminor Holdingon keresztül egy konzorcium tulajdonában áll. A Blackstone által kezelt magántőkealapok 80,05%-os, míg a DNB Bank 19,95%-os részesedéssel rendelkeznek benne.
Az eladási szándék mögött két erős indok állhat Bukta Gábor szerint: egy technikai és egy fundamentális tényező.
A Blackstone 2018–2019 körül szerezte meg többségi részesedését a Luminorban, a 7–8 éves befektetési időtáv pedig megfelel a magántőkealapok szokásos életciklusának. A tranzakció ezért a Blackstone alapjai számára természetes kiszállási pontot jelenthet. Emellett a DNB fokozatosan csökkentette közvetlen balti kitettségét, hogy erőforrásait elsősorban a skandináv anyaországaira összpontosíthassa.
Fundamentális szempontból pedig az állhatott a háttérben, hogy a bankszektor jövedelmezősége 2024 és 2025 között számottevően romlott, elsősorban az eurókamatok csökkenése és a visszafogott eszköznövekedés következtében. Bár a hitel-betét arány 2025 végére 7 százalékponttal, 100 százalékra emelkedett, a hitelminőség enyhén romlott, miközben a költségekre elsősorban a magasabb informatikai ráfordítások gyakoroltak nyomást.
Nem fenékig tejfel a Luminor
Azt már Bukta Gábor imént említett mondata is megmutatta, hogy nem egy aranybányát vett az OTP, ezért több ponton is szükséges lesz a működés racionalizálása a baltikum gyöngyénél, az Erste elemzése ugyanis kiemelte, a Luminor jelenleg nagyon drágán működik.
„A költségek a bevételek több mint 60%-ára (most már inkább 70) rúgnak, persze ebben benne van a digitális átallás költsége is. Azaz idővel a költségszint közelíthet az OTP-nél megszokott 40 százalék közelébe, amely ceteris paribus 50-60%-kal is növelheti a Luminor bank eredményét, s ezzel komolyabb (de 10% alatti) profit kontribútorrá válhat a balti bank”, áll az Erste elemzésében.
Ennek persze mind szerepe lehetett abban, hogy az eladók ilyen látványos összeget engedtek végül el az eladási árból, a helyzet tehát nyilván nem kerülte a felek figyelmét.
A kockázatok sorát Bukta Gábor is részletezte, kezdve azzal, hogy mielőtt bármiről is beszélhetünk, be kell még fusson a rengeteg releváns hatóság engedélye, ami a sok tényezős egyenlet miatt eltarthat egy ideig. Ennek kapcsán Zakár Tivadar is hangot adott várakozásainak, mint mondta, az ilyen méretű, határokon átívelő bankakvizícióknál a prudenciális, versenyjogi és pénzmosás-ellenes (AML) kockázati vizsgálatok önmagukban több hónapos, akár egy év körüli időtávot is jelenthetenek, különösen, ha a vevő már több országban is jelentős piaci súllyal bír – az OTP-re pedig az egyértelműen igaz.
A korábban már említett tényezőkön túl a Concorde elemzési üzletágvezetője kiemelte még
- az orosz közelség miatti geopolitikai prémiumok megjelenését,
- ahogy azt is, hogy az OTP egy új piacra (ami egyből három) való belépésével három lovat kell majd megülnie egyszerre, megfelelni a szabályozási, működési és versenypiaci sajátosságoknak,
- valamint felülkerekedeni az erős versenyben.
Mit jelent mindez a részvény számára?
Az Erste elemzése úgy fogalmazott, a lépés sokkal pozitívabb, mint első ránézésre tűnt, de azért csodákat nem szabad várni tőle. „Összességében örülhetünk annak, hogy az akvizíciós sorozat hosszabb szünet után folytatódik. Azaz az OTP nem csak organikus növekedési sztori, hanem maradt a tranzakciós növekedés is. A kettő együtt pedig általában gyors profitbővülést jelent az álmoskönyvek szerint hosszútávon (néha rövidtávon is).”
Bukta Gábor pedig a számok nyelvére is lefordította várakozásait. Emlékeztetett, az OTP korábbi jelentős akvizíciós bejelentéseit visszafogott, vagy mérsékelten pozitív árfolyamreakció követte, ugyanakkor az OTP eddigi legnagyobb akvizíciójának, a szlovén NKBM megvásárlásának 2021. május 31-i bejelentését követően a részvény árfolyama három hónap alatt 14 százalékkal emelkedett. A szakértő szerint azt sem érdemes figyelmen kívül hagyni, hogy a befektetők már jó ideje folyamatosan számon kérik a menedzsmenten a felvásárlások hiányát, így a bejelentés számukra pozitív üzenetet hordozhat.
Az biztos, hogy a bejelentés utáni kereskedésben az OTP robusztus ralival kezdett, 3,5%-os pluszban is járt napon belül a részvény, mely az elmúlt hetekben alapvetően lefelé tendált.
Forrás: TradingView.com
Az OTP-re kiadott elemzői célárak konszenzusa jelenleg 45 ezer forint környékén van, tehát a papír most már valamivel e fölött forog, de optimizmusból továbbra sincs hiány a magyar elemzők körében: Bukta Gábor 12 havi célára például 51 100 forint a részvényre, amit a választásokat követően adott ki, szemben az Erstével, melynek februárban kiadott célára 43 200 forinton áll.
The post Bomba üzletet csinált az OTP, áron alul lépnek be a Baltikumba: így látják az elemzők a magyar bank történelmi akvizícióját appeared first on Forbes.hu.
